A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - L. Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2013-ban
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve Lili (2014), 243—253. A HERMAN OTTÓ MÚZEUM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 2013 BAN Összeállította: L. Hajdú Melinda Herman Ottó Múzeum, Miskolc Alsó^solca-Simárd 2013. július 1—5. között próbafeltárást végeztünk Alsózsolca község határában a tulajdonos, Visi József (ENERCOMP Kft.) kérésére, aki agyagbányát kívánt nyitni a területen. A munkálatok célja az ismert lelőhely kiterjedésének, határának megállapítása, valamint az azonosítás során esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek dokumentálása volt. Az Alsózsolca közigazgatási határán belül (az itt működő szélerőmű tornyának D-i tövében), Simárd földrajzi elnevezésű területen található lelőhelyet több lapályos rész és az egykori Bársonyos-ág tagolja. Az előkerült jelenségekről ún. foltdokumentációt készítettünk (fotózás, felszíni leírás, GPS-sel történő bemérés, az előkerült leletanyag összegyűjtése). Megelőző feltárásra nem került sor, a kutatószondák visszatemetéséről a Beruházó gondoskodott. A lelőhelyet összesen 25 kutatóárok nyitásával vizsgáltuk meg: tizenkét árok esett a Ny-i (úthoz közelebbi), tizenhárom pedig a középső lelőhelyrészre. A K-i terület próbafeltárására — annak felszíni intenzitása miatt — nem került sor. Munkánk során összesen 50 régészeti jelenség foltját figyeltük meg, melyek a késő bronzkor időszakába sorolhatóak. Bolygatás miatt egy urnát tartalmazó objektumot feltártunk (S8), melyben hamvakat nem találtunk. Munkatársak: Hajdú István, Kalászdi György, Páll Gergely L. Hajdú Melinda Bodrogolaszi, Sárazsadány, Vámosújfalu és Sárospatak térsége Ivóvíz-minőség javításához kapcsolódó projekthez előzetes régészeti dokumentáció készítése során terepbejárásokat végeztünk Sárospatak, Bodrogolaszi, Komlóska, Sárazsadány és Vámosújfalu határában. 2013. október 2. és október 4. között az alábbi régészeti lelőhelyeken gyűjtöttünk leletanyagot: Bodrogolas^i-Bú^akalás^ Tsz — a lelőhely a Bodrogolaszi—Sárospatak közút két oldalán, a volt Tsz teleptől EK-re, a Bodrog ENy-i magaspartján helyezkedik el. A bejárás idején szántó, gyümölcsös, illetve be nem takarított szántóföldi növényzet borította, melyen kevés őskori kerámiatöredéket, paticsot és obszidiánt gyűjtöttünk. A lelőhely 2010-ben vált ismertté régészeti érdekű területként (Gál Viktor). Bodrogolassj-Kender-fóld Észak — a lelőhely a Bodrogolaszi—Sárazsadány közút két oldalán, a Bodrog Ny-i magaspartján helyezkedik el. A bejárás idején tarló, szántó és gyümölcsös borította, melyen egy valószínűleg neolitikus csiszolt laposvésőt, egy obszidián gumót és egy magkövet, valamint több obszidián és hidrokvarcit pattintékot gyűjtöttünk. Az őskori lelőhely DK-i szélét nem tudtuk pontosan meghatározni. Sára^sadány-Nyugat — a lelőhely a Zsadány-pataktól DNy-ra, a 37. sz. főúttól Sárazsadányba vezető bekö- tőúttól DNy-ra, a Bodrogtól NyENy-ra, a Rundok- tető DK-i nyúlványán, a Bodrogolaszi—Vámosújfalu közút két oldalán helyezkedik el. A bejárás idején tarlók, elvadult szántók és lucernás borította, melyeken a rossz észlelési viszonyok ellenére kevés obszidián gumót, obszidián és hidrokvarcit pattintékokat, valamint egy késő bronzkori kerámiatöredéket gyűjtöttünk. Sárospatak-BodroghalászjTábla-dűlő — A lelőhely a Sárospatak—Bodrogolaszi közút mentén, a Szemince- hegy D-i oldalában helyezkedik el. Pontos kiterjedése a növényzeti fedettség (erdő) és beépítettség (mező- gazdasági telep) miatt nem állapítható meg. A közúttól DDK-re fekvő területeken közepes mennyiségű bronzkori kerámiatöredéket és pattintott követ, míg a közút E-i oldalán, a volt Kossuth Tsz telepétől KDKire, szántóföldön, nagyobb mennyiségű bronzkori leletet gyűjtöttünk. A lelőhely 2010-ben vált ismertté régészeti érdekű területként (Gál Viktor).
