A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - L. Hajdú Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2013-ban
244 L. Hajdú Melinda Sárospatak-SRemittee-hegy DK — Sárospatak—Bodrog- halász határában, a temetővel szemközt, a közút EENy-i oldalán elhelyezkedő dombon, szántott parcellákban kevés őskori kerámiatöredéket gyűjtöttünk. A lelőhely pontos felszíni kiterjedése nem volt megállapítható. Vámosújfalu-Atjátssf torony — Az átjátszó torony dombja egy markáns kiemelkedés a Tolcsva-patak medrétől K-re. A domb nagy részét fű borítja, így csak annak K-i részén található kukoricásban lehetett eredményes bejárást végezni. Az itt talált nagyobb mennyiségű bronzkori és császárkori germán töredékek, valamint a lelőhely kedvező fekvése és domborzati adottságai miatt jelentős őskori és császárkori település lehetett a területen. A beruházáshoz végzett terepbejárások során régészeti érdekű területek is előkerültek, melyek: Sára%sadány-Akas%tós%ertől DNy-ra (őskori szórványleletek), Sára^sadány-Sára Es^ak (őskori szórványleletek), Sárospatak-Forma-föld (őskori szórványleletek). Munkatársak: Tóth Krisztián, Hajdú Melinda, Galkó József, Gregóczki Gergő, Gyárfási József, Nagy Zoltán, Gere Balázs Csengén Piroska Bükkábrány-Bánya XI. lelőhely 2013-ban folytattuk az előző évben megkezdett Bükkábrány-Bánya XI. lelőhely kutatását. Az április 22. és december 17. között végzett munkák során közel 11,5 hektáros területet kutattunk meg, amelyen különböző régészeti korszakok objektumai kerültek elő. A legkorábbi időszakhoz a terület neolitikus alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának települése és temetkezései tartoztak. Az előző idényben feltárt település folytatásával további elemekkel vált kiegészít- hetővé a már korábban megismert komplex struktúra. A következő korszakot a rézkor objektumai képviselték, amelyekhez a tiszapolgár-kultúra és a bodrogke- resztúri-kultúra sírjai, illetve a hunyadihalmi-kultúra települése tartozott. A vaskor korszakát a lelőhelyen a nagyméretű és számos objektumból álló kelta település képviselte. A legnagyobb számban a római császárkori szarmata korszakhoz tartozó települések és temetők jelentkeztek, amelyek közül kiemelkedik egy fémműves település- és műhelyrészlet. Kalli András—K. Tutkovics Eszter Encs 2013. augusztus 15-én terepbejárást végeztünk Encs—Fügöd településrész mellett egy, a település területén épülő hulladékátrakó létesítéséhez kapcsolódó Előzetes Régészeti Dokumentáció keretében. Két lelőhelyet sikerült azonosítanunk: Encs-Mocsár lelőhelyen szórványosan Árpád-kori és kora újkori kerámiákat találtunk, Encs-Falu-kö^ 1. lelőhelyen pedig őskori (rézkor?) és népvándorlás kori kerámiatöredékek település meglétére utalnak. Encs-Falu-kö% 2. lelőhelyen szórványosan gyűjtöttünk őskori kerámiatöredékeket. Tóth Krisztián Fütfr-Alsó- és Felsővár A Herman Ottó Múzeum munkatársai 2013. augusztus eleje és november vége között végeztek tervásatást a füzéri Várhegy területén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. támogatásával. Az Alsóvárban, igazodva a vár műemléki kiépítéséhez, befejeztük a tervezett épületek és a várudvar feltárását. Az Alsóvár déli felében újabb épületet, vagy régészeti objektumot nem találtunk. Igaz ez a megállapítás a várrész középső területére is. A Gerendás pince területén nyitott kutatóárokból megállapítottuk, hogy az épület vékony agyagpadlója alatt magasra emelkedő természetes sziklafelszín és a külső várfal közét egy sárga homokos, természetes feltöltődés foglalja el. A Felsővár eddig még nem kutatott területén 10 kutatóárokkal vizsgáltuk a várfalakhoz futó rétegsorokat és a várfalak mélyebben húzódó részeinek szerkezetét, állagát. Mindezen kutatások a Felsővár műemléki kiépítésének előkészítését szolgálták. Az árkok döntő többségében már csak a legalsó, fekete köves Árpád-kori réteget tudtuk azonosítani. Csupán csak a Malompince területén sikerült, kis felületben, szürke agyagos Árpád-kori járószintet és késő középkori tűzhelynyomokat megfigyelnünk. Gál Viktor Fügér-Sportpálya Füzér község belterületén, a település futballpályá- ján, építési engedélyhez nem kötött földmunkák során végeztünk régészeti feltárást. A bolygatás során nagy mennyiségű római császárkori germán leletanyag és 3 négyszögletes, kiégett falú gödör került napvilágra. A terület humuszolását követően összességében 12 objektumot sikerült azonosítani és feltárni. Az északdéli irányú futballpálya hossztengelyében egykor egy kis vízfolyás haladt keresztül és ennek keleti, valamint nyugati partján helyezkedtek el azok a germán objektumok, melyek feltételezhetően egy nagyobb telep perifériájának részeit alkották. Gál Viktor
