A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)
Régészet - Soós Eszter: Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén
194 Soós Eszter 3. kép. Onga-Teknő lapos, díszített csontfésűk. 1: s45 kút, 2: s 149 épület Fig. 3. Ornamented bone combs from Onga-Teknő lapos. 1: Well no. s45, 2: Building no. sl49 Csupán kétféle típus volt megkülönböztethető: a fa- oldalú darab került elő Szentes-Belsőecser lelőhelyen zekak és a fedők. (B. Tóth 2006, Taf. 26, 3). Fazekak A kézzel formált edények nagy része fazék volt. Csak a 149-es házból került elő perem, ez egy kisméretű, kihajló, bevagdalással díszített peremű, rövid, ívelt nyakú, gömbölyű hasú edényke töredéke volt (XII. t. 2). Tiszaszőlős mellett került elő egy hasonló méretű és alakú, diszkeden kis fazék (Cseh 1996, 15. ábr. 1). A fazekak aljtöredékei nem mutatnak nagy formai eltéréseket: az oldal szögben kapcsolódik a talphoz, a 12-es házból került elő egy durva talpperemes darab (K /. 7). B. Tóth Ágnes az egyszerű profilú gepida kézzel formált fazekakat méret szerint osztotta két csoportra (B. TÓTH 2006,119), ennek jól megfelelnek az ongai darabok is, a kis fazékperem a 12 cm-es peremátmérőjével a kisebb, az aljak a nagyobb edényeket képviselik. Fedők A lelőhelyen csak kézzel formált fedők kerültek elő. Soványításuk kevésbé szemcsés, mint a fazekaké, megformálásuk azonban gondatlan. Peremük elvékonyodó, testük ívelt vagy szinte egyenes (X t. 4, XI. t. 7). Peremátmérőjük egységesen 12 cm volt. A kézzel formált fedők kis számban, de általánosan elterjedtek a Tisza-vidéki gepida telepeken. ívelt KISTÁRGYAK Csontfésűk Ongán a település kútjából és a 149-es számú épületből is előkerült egy-egy faragott csontfésű (3. kép). A kútba dobott, töredékesebb példány valószínűleg 10 cm hosszú lehetett, a két oldalt legalább 4 vas szegecs fogta össze. A fogólemez végén függőleges, sűrű rovátkolással, a testen kettős, bevésett cikk-cakk vonallal díszített (3. kép 1). A 149-es épületből előkerült kétoldalas csontfésű testét 3 bronzszegecs fogja össze. Egyik fogólapjának végén ék alakban kissé szabálytalan, 4-es bevésett vo- nalkötegek láthatóak, köztük sűrű, ferde bevésések. A fésű másik oldalán a szegecsek közt egyenlő távolságra (talán azokat utánozva) 5 bevésett pontkör-minta látható (3. kép 2). A késő császárkorra keltezhető kétoldalas csontfésűk díszítése gyakran bekarcolt, vésett vonalköteg. A széleken megjelenő motívum megjelenik Nagykörös- Szurdok dűlő lelőhelyen (Pintye 2009, 174, 9. kép 1), a leletanyag a Kr. u. 4—5. sz. fordulójára keltezhető. A Hajdúnánás-Béres dűlőn előkerült, hasonlóan datálható fésű díszítésében megjelenik a Z-alakú, nyújtott bevésés (Pintye 2009, 174, 9. kép 2).
