A Herman Ottó Múzeum évkönyve 53. (2014)

Régészet - Soós Eszter: Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén

Kr. u. 5. századi teleprészlet a Hernád mentén

191

Objektumok

1.1

1.2

1.3

1.4

II.

Ossz.

A a/b/c

B d

C a

D c

A a/b/c

B d

Ca

D c

A a/b

B d

C a/b

D c

A a

B d

C d

2 B d

3 B d

4 B d

12

21

3

2

6

4

6

54

156

4

21

2

1

7

5

16

11

319

13

6

2

1

7

4

15

33

15

1

84

19

1

1

10

12

20

1

1

30

2

1

10

1

2

16

40

2

2

44

1

i

2

45

25

2

7

5

21

18

77

4

1

3

18

181

52

1

1

69

1

1

4

6

76

1

1

86

1

1

100

3

3

104

1

1

110

2

2

114

1

1

141

1

1

149

2

2

1

9

12

1

3

9

39

1. kép. Onga-Teknő lapos, a kerámia leletanyag technológiai megoszlása Fig. 1. The technological profile of pottery finds at Onga-Teknő lapos

sl2

sl3

sl9

s30

s45

sl49

Össz.

Finom

Bikónikus tál

131427

Bögre

235

Korsó73

10

Tárolóedény11

Nem meghatározható

12

91334

Használati

Kis fazék

246

Fazék

250

67

1

13

118

25

474

Tál

91414

Folyadéktároló edény

210113

Kézzel formált fazék

323

18

9

62

Kézzel formált fedő11

3

5

Ossz.

322

84

12

16

177

40

651

2. kép. A 10-nél több töredéket tartalmazó objektumok kerámiaanyagának formai megoszlása Fig. 2. Pottery shapes in features that yielded more than 10 fragments

agyagból gyorskorongoltak, egyenletesen szürkére égetettek. Egy esetben fordult elő (IV. t. /), hogy az enyhén oxidáltan kiégetett edény vékony, fekete héjat kapott, ami késő császárkori műhelyhagyományokat tükröz, de bikónikus formája nem tér el a lelőhelyen előkerült többi táltól.

A tálak kettős kónikus kialakítása már a Kr. u. 3—4. századtól megfigyelhető az északkeleti Barbaricum területén, ezek a típusok azonban egyértelműen megkülönböztethetőek a Kr. u. 5. században megjelenő, szűk nyakú formától. A besimított, bikónikus tálak a pilismarón késő római anyagban is feltűnnek (Ottományi 1996, 97—98). Feltehetőleg délkeleti hatásra alakultak ki, későantik-szarmata és pontusi hagyományok alapján, és a Kr. u. 5. század folyamán a Murgai-típusú

áruval együtt terjedtek el a Duna-medencében (Tejral 1988, 267).

Az Ongán előkerült tálak egységes kialakításúak és díszítésűek, testük lapítottabb, szélesebb, mint a dél-alföldi példányoké (Szarvas: Szőke 1980, 249; Örménykút-MRT 8: B. Tóth 2006, Taf. 5). Peremük enyhén kihajló, gyűrűsen megduzzadó, válluk kiemelt. Nyakuk függőleges, besimított vonalakkal, sekély ár- kolással kiemelt válluk cikk-cakk mintával díszített (III. t. 2, I lii. t. 4—5). Az éles hastörés alatt általában vízszintes fényezés figyelhető meg (III. t. 5, 7). A bikónikus tálak ilyen díszítésmódja általánosan elterjedt a Kr. u. 6. századi Tisza-vidéken.

A széles, besimított tálaknak egy Biharkeresztes- Artánd lelőhelyen előkerült díszedény a legjobb pári