A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Közlemények - Füvessy Anikó: Az eddig csak névről ismert mezőcsáti Nagy Mihályról
Az eddig csak névről ismert mezöcsáti Nagy Mihályról 393 Merthanemlesz / Barátságos Bizpntalponnem / Strá^sálok mertthozpámhanem / lesz igaz Bi^éntőllem elmaradhatsz / Batári Jánosnak (a név ismét utólag kitörölve) hívják azért / Az nevem rá írták hogy ha el / Tevejedem is rá igazítsanak engem / Írtak Tsináltak Csáton / Nagy Mihály Fazekas / Ha ni Be le Be A Vo / ArFetzke / 1837 dik Esztendőben / Májusnak 21 di napján” (2. kép). A butella feliratának utolsó része rövidített, csak az első szótagot feltüntetve utal a csáti butellákon — elsőként Fazekas János 1835-ös, Kapitány Jánosnak készített kisbutykosán — előforduló ároktői falucsúfo- lóra: „Ha nines benne, legyen benne, az volt Ároktőn a lecke". 1845-ben a szöveg ifjú Nagy Mihály boroskancsójára írva már Tiszafüredre is átkerült.8 Későbbiekben ezt a szövegrészletet a füredi fazekasok több évtizedig felirataik közé építették. Az ároktői leckéhez fűződő történetet Nagy Angéla gyűjtötte fel még az 1970-es évek végén: vasárnap a kocsmából hazatérő emberről azt gondolván, hogy a templomban volt, megkérdezték, mi volt a lecke (milyen igét olvasott fel a lelkész). A kapatos férfi válasza szerint: ha nincs benne, legyen benne, ez volt a lecke.9 A butella oldalán előkarcolt, feketével kitöltött hullámvonal, oldalairól zölddel kitöltött előkarcolt levelek ágaznak le. A sásszerű levél közepén vörösbarna színezésű, dús, karcolt ívekkel ellátott virág ül (1. kép). A sásszerű S alakban elhajló levél néhány jellegzetes fej- és arckiképzésű reformkori mezöcsáti miskakancsón is előfordul, közéjük tartozik az 1831-es, második legkorábbi datált darab is.10 11 A karcolásokkal körbevett gömbszerű virág olyan jellegzetesség, mely más munkákon eddig nem fordult elő. Ez a virág és a sásszerű levél nyújtott segítséget egy miskakancsó Nagy Mihály munkájaként való azonosításra. A miskakancsó a hajdúszoboszlói múzeum gyűjteményében található." A díszítménybeli jellegzetesség mellett fejének plasztikus kiképzése, magasan ülő orra, oldalán a rátétes gombolás-pántok egyéb következtetések levonására is alkalmasak. A kancsó oldalán ugyanolyan elhajló, előkarcolt, feketével színezett sáslevél található, mint a szignált butellán, s a kancsó füle alatt a jellegzetes, karcolt szirmú virág is előfordul (3—4. kép). Ugyanolyan égetési hibákra utal a zöld színezés halvány árnyalata, mely esetleg azt is felveti, hogy a butellával egyszerre, 1837-ben készült. 8 Fazekas János butellája: NM 94.107.28.; ifjú Nagy Mihály boroskancsója: NM 51.31.378. 9 Nagy Angéla szíves szóbeli közlése a butellákon található verses felirat eredetéről, melyet Ároktőn gyűjtött. 10 NM 59.150.194. 11 BIM 86.40.1. Ez a darab a Kovács-műhely megítélésében is fontos szerepet játszik, s arra utal, hogy a két Kovácsfazekas (Bálint, Dániel) kapcsolatban állhatott Nagy Mihállyal. A kapcsolat úgy néz ki, hogy Nagy Mihály, vagy annak a műhelynek részéről volt meghatározó, ahol ő is dolgozott. A kapcsolódási pontra nem a díszítmény, hanem a kancsók korongozása és a fej, továbbá a magasan ülő plasztikus orr utal. Nagy Mihályt 1827-ben szegődtették inasnak. Ebből arra következtethetünk, hogy valószínűleg 1812 körül születhetett, mivel általában 14—15 éves korukban szegődtették inasaikat a miskolci fazekasok, ha azok nem saját fiaik voltak.12 Kovács Mihály két, mesterséget továbbvivő fia 1819. január 19-én (Bálint) és 1826. január 20-án (Dániel) született (Domanovszky 1953, 20). Fiatalabbak voltak, mint Nagy Mihály, s annak sincs nyoma, hogy a miskolci céhnél sajátították volna el mesterségüket. 1831-es datálással — mint korábban utaltunk rá - már maradt fenn egy olyan miskakancsó, mely olyan jellegzetességeket mutat fel (fej plasztikus kiképzése, díszítmények), ami leginkább a hajdúszoboszlói múzeum stílusban beazonosított kancsójához köthető. Nagy Mihály életkora is lehetővé teszi, hogy készítőjével kapcsolatba hozzuk. Magasan ülő orra, a csákónak sötét színnel csak félig való leöntése több mint három évtizedig egy Kovács-fivérekre ható műhelyre utal. Ettől a műhelytől élesen elválik a Rajczy-, illetve a Horváth Mártonhoz köthető műhelykör. A szoboszlói múzeumban őrzött miskakancsóra még azért is érdemes felfigyelnünk, mert fején hátul, a fül egyik oldalán a jellegzetes bogyós ág — melyet az ifjabb Rajczy Mihályhoz kötött az eddigi kutatás — már megtalálható. Hasán hullámvonalas indáról gránátalmák ágaznak le. Hasonló korongozású és plasztikus díszítményű az 1831-es miskakancsó, mely Nagy Jánosnak készült. Ez a kancsó számos olyan elemmel rendelkezik, mely a Nagy Mihályhoz köthető miskakancsón is előfordul. Karcolt-színezett ornamentikája még a Nagy Mihályhoz bizonyítottan köthető kancsó- nál is kiforratlanabb, mely mindenképpen némileg korábbi készítésére utal.13 Az 1830-as évekhez köthető csáti készítmények díszítményei a gyors kiforrás, az ornamentika letisztulásának jeleit mutatják. Stílusuk azonban úgy hat, mintha gyökértelenül és igen gyorsan, alig egy évtized 12 Hatalmas Pál 14, Horváth József 15, öccse, János 16, Kovács Mihály 16 évesen szegődött inasnak. Kivétel az idősebb Rajczy Mihály, akit már 13 éves korában szegődtették (vö. Füvessy 1996, 156-157). 13 NM 59.150.194.
