A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Néprajz - Darázs Richárd: Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK

330

Darázs Richard

10. kép. Perecesi tekéző Fig. 10. Bowler in Pereces

mérkőzések, komoly fegyvertényt igazoló győzelmek jelzik a rendkívüli teljesítményt. Ha a csapathoz kötődő jelentéseket és a társadalmi identitást vizsgáljuk, érdekes, hogy a PTK esetében a település bányatelep mivoltából adódóan a csoportidentitás lokális és szakmai alapon egyszerre szerveződhetett.19 Mindez néhány évvel előzte csak meg a tervgazdaság bevezetésével meginduló élsport—népsport—tömegsport mozgalmat.20 * * * * 48 A felsőbb államhatalom által erőltetett,

ban indulhatott (a bajnok az Újpesti TE lett, 2. a Kispesti AC, 3. a Vasas SC, míg a Ferencváros a 4. helyen végzett).

19 Míg korábban mindkét szervező elv érvényesülhetett az adott település sajátságaiból adódóan, néhány évvel később már egyértelműen megbillent az egyensúly: „Az új rendszer megkísérelte átalakítani, újrafogalmazni a sportegyesületekhez kötődő jelentéseket, társadalmi identitásokat. A korban átszervezték és átnevezték a klubokat: a futballpályán különböző szakmák, szak- szervezetek csapatai (például bányászok és vasutasok), valamint a hatalmat megtestesítő erőszakszervezetek focistái (a honvédség, a rendőrség, az államvédelem) csaptak össze. A bajnokságot rendre az utóbbiak nyerték” (Majtknyi 2008, 308).

20 A három-, majd az ötéves népgazdasági tervek a gazdaság átformálása mellett az élet szinte minden területére kiterjedő átalakításokat fogalmaztak meg. Az erkölcs, a kulturális és szabadidős szokások, a művelődés területén is megalkották a szocialista ideálképet. így volt ez a sport területén is: az élsport, és a népsport

vagy tömegsport támogatása is állami feladatként jelent meg. „(1) A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés legkülönbözőbb ágait műveljék, megteremtve a tömegsportban a

11. kép. Perecesi súlyemelő (J. János)

Fig. 11. Weight-lifter in Pereces. (J. János)

a sportban is megmutatkozó változások egyik következménye éppen a munkásosztálynak és annak egyik kiemelt szakmájának, a bányásznak piedesztálra emelése volt.

Az 1947. április 20-i mérkőzés fontosságát és legendaszerű mivoltát az elbeszélések részletgazdagsága is jelzi. „Nagy élmény volt, amikor a Fradi itt volt! 3:0-nál leszakadt a kapufa [...] Gyorsan elhúztak, nem várták meg a végét. A Fradi nem várta meg a meccs végét! A bányásglegé- nyek nekiugrottak, a Fradi látta, hogy 3:0 volt az eredmény, de megszöktek. Fimentek, húszperc múlva kész volt az egész] Majd később újra játszották, akkor kikapott a Fradi. Mikor újrajátszották 3:2 lett az eredmény. Mogyorósi Gyula bácsi védett nálunk PTK-ban. Nem él már abból senki. En még gyerek voltam, mikor ez a meccs volt. [...] Szabadrúgásnál dőlt össze a kapu, a szülők mondogatták nekünk, hogy mi történt. Ott voltam a meccsen, közvetlenül a pálya alatt laktunk.m

széles alapot az élsportolók kiválasztására. (2) 1952-re be kell fejezni a 70 000 néző befogadására alkalmas budapesti népstadion építését. (3) A tervidőszak alatt 400 új sportpályát és mintegy 100 más sportlétesítményt (uszoda, tornacsarnok stb.) építünk. (4) A sportoktatók és tanárok számának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat...” (Részlet az 1949. évi XXV. törvény

48. §-ából - a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra.)

21 Interjúrészlet: (n. a.), 2009. (Készítette: Darázs Richárd és Fáy Ádám).