A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Néprajz - Darázs Richárd: Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK

Egy legenda nyomában: A Fradi-verö, kapufatörö PTK

325

elején a „Monarchia legjobban sikerült” telepeként számon tartott Diósgyőr-vasgyári kolóniával egy időben, hasonló stílusban épült. A bányatelep lakossága a kornak megfelelően többnemzetiségű volt,4 5 tisztviselőitől kezdve a nincstelenként érkezett rétegekig, és hamar virágzó településsé vált. (A városegyesítés után egy utolsó virágzást még ugyan megélt Pereces, de a bányaigazgatóság 1968-as Lyukóbányára való áthelyezésével megkezdődött a hattyúdal; azóta, és a rendszerváltozás óta még inkább elhanyagolt mostoha- gyerekként kezelte a városvezetés.)

A telep több ütemben épült: elsőnek az Erdősor, az Otelep nevezetű rész és környéke. Az Oteleptől erősen elkülönülő, a helyiek számára külön névvel is illetett legmagasabban fekvő utcarész a Hathá^ amely hat darab hatosztatú munkáslakásból álló lokális egység.

Második ütemben, az 1890-es években épült az Éjtelep, a harmadik ütemben épült teleprész pedig a vándortelep, vagy kolónia, amely a valamikori bányatelep szélén, a mai Pereces közepén terült/terül el (érdekes, hogy a perecesiek körében csak ezt a 12 épületből álló részt illették kolónia néven, míg a szomszédos vasgyárban és sok más helyen az egész munkástelep jelölésére szolgál a kifejezés). Ez az interjúalanyaink körében az egvik legfontosabb lokális egység, melyhez erős érzelmi kötelékek fűzik őket, Pereces később hanyatlásának és stigmatizálódásának is tárgya lettó Az ’50-es évek elején kezdték felépíteni a Debreczeni Márton téri lakótelepet, az ’50-es évektől pedig elkezdődött a heller, a hollóalja és az Erenyő nevű településrészek családi házakkal való beépítése. Mára ez a kertvárosi jellegű rész teszi ki Pereces nagyobbik hányadát, szemben a történeti Perecessel (Dobrossy 2001).

4 Az 1910-es népszámlálás alapján a 2319 perecesi lakos megoszlása nemzetiség szerint: 1367 mag)Tar, 691 szlovák és cseh, 173 német, 69 román és 19 lengyel.

5 A ’70-es évektől ide telepített roma családokat később újabbak követték. Az eltérő életmód és értékrendszer a lakóhelyhez

való viszonyban is megmutatkozott - mindennek következményeképpen a ’90-es évekre nemcsak eme, a főút által kettészelt településrész, hanem egész Pereces is „cigánytelepként” híresült el a miskolci közgondolkodásban (a felszínes és sztereotip kép manapság is népszerű, holott a leromlott munkásházakból álló részt évekkel ezelőtt teljesen lebontották, és a roma lakók száma sem magasabb a térségben megszokottól). A település életét tovább színesíti az időközben egyre terjedő erenyői kertvárosi agglomeráció. Mindezeknek megfelelően nem csak az itt élők életmódjában és értékrendjében mutatkozik változatosság, de árnyalt kép mutatkozik a jól elkülöníthető településrészek perecesiek általi megítélésében, a fontos, kedvelt és nem kedvelt helyek és útvonalak mentális térképeken való elhelyezését illetően is. (Bővebben: Egyszer volt... 2011; Bán—Fáy—Vörös é. n.).

„Műszak ” alatt és „műszak ” után — kitüntetett témák A Pereces-környéki bányák6 kapcsán a volt bányászok körében több akna, táró és alagút is nagy jelentőséggel bír. A majd száz évig működő Baross-akna sokáig az ország legkorszerűbb és a megye legnagyobb teljesítményű, egyben Pereces legnagyobb bányája volt; a perecesi Új-aknán (amely valójában egy ikerakna) a földalatti szállítást az országban először végezték villamos mozdonyokkal (1901-től), itt próbálták az országban először az úgynevezett keszonos aknamélyítést is. Később Lyukó, vagyis Lyukóbánya lett az ország legnagyobb szénbányája (a megyében az egyedüli mélyművelésű szénbányaként), melyet „milliomos bányaként” is emlegettek: 1978 után évente több mint egymillió tonna volt a kitermelés.

Beomlott a ptrcccs-Darossühmii alagút I

Kilenc bányász halott

A fcnOtafaVORl MAVmC* DOLöOZOiNKK CAPJm

Chas$y&rv*s$yár, ,ww j,

viAm .. kocsit. (IstMeaKoiiett jog, unt, Ajtgoawt «

ri.vünlw* «ajtót te <*■» kocsiba tmvAatttm ml

W wnkavat áléra!, fajtáiké!. HutíúnvMköl AaSffe/Mft» a kvtí Miét ék Mnm btopint tantte w <Vor Balt» BenJUninl. K>a KfeuSyt

Kilenc hősi halott

r.flt « lóninrOK« leit Mm*®*"*»

kuttok. aowlr<* - r,jn*4vtugyMÍ k&nO-obfeen .

»laJpH wWg kl WU

3. kép. Az 1947-es Szén és Acél aktuális számának címoldala Fig. 3. Frontpage of Coal and Steel newspaper from 1947.

Talán a legfontosabb a legendás Gränzenstein alagút, amelyet Európa leghosszabb, egyben a világ 3. leghosszabb alagútjaként tartottak számon elkészültekor (1869). A legnagyobb tragédiát az alagút 1947-ben történt beomlása okozta (Dobrossy 2001, 55—58).7 * 9 A pereces—lyukói alagút 1860 m hosszúságú volt, melyet 1960-ban helyeztek üzembe, szintén — a maga korában — a leghosszabb hazai alagutak közé tartozott.

0 Ezek elszórtan helyezkedtek el a település körül, pl. Baross- akna (a Pereces hegy túloldalán, Varbó és Parasznya közelében), Új-akna (a bányaigazgatóság épülete mögött), Erenyő-akna, a második világháború utáni államosításig magánkézben lévő Anna- bánya és Mártabánya, továbbá Lyukóbánya, Pálinkás I. és II. táró, Finkey táró, a Mátyás és a Wiesner-telep tárói stb.

Pereces történetének egyik kiemelt és egyben tragikus eseménye az 1947-es baleset, amely 11 halálos áldozattal járt. Az áldozatok számát illetően nincs egyetértés: a korabeli Spe'n és Acél szerint

9, interjúalanyaink 7, 8 és 9 főre emlékeztek. Az áldozatok fel- ravatalozására a help közösség legfontosabb eseményeinek egyik legfontosabb helyszínén, a Vilma-forrásnál került sor. A tragédia és az ünnepélyes gyászszertartás emléke máig él a perecesi bányászok és családtagjaik emlékezetében.