A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Néprajz - Darázs Richárd: Egy legenda nyomában: a Fradi-verő, kapufatörő PTK

324

Darázs Richárd

1. kép.

A történeti Perecesbányatelep mentális térképe (fehérrel a településrészek, zölddel a földrajzi egységek neveivel)

Fig. 1.

Mentalpicture of the historical Pereces - mining settlement / parts of the settlement with white, geographical units with green

Parasznya qj^Varbn |jj [Baross*:akna

Bánya-völgy

Csermely- z 'feto

'Kőpadtető

'ErenyO

[iÚjakna1

Bolló

f^Bellerí

Nagy-László- hogy C;

'KolóniaÚjtelep-.)*.

Í

Debreczeni / Márton tér

!Ostoros-hegy

Íy-Bakos.hegy

■F^kete'-gyémántok

Majális

park

Diósgyőr

2. kép.

A mai Pereces térképe Fig. 2.

Map of Pereces nowadays

Szabadtéri Színpad és általában a vizsgált időszakhoz mérten is rendkívül aktív perecesi művelődési formák pezsgő életének kutatása.

A témánk kutatásának — életmódvizsgálat Perecesen történeti antropológiai módszerekkel, illetve mentális térképkészítés — irányt szabó szövegrészek (úgymint kutatási tervek és strukturált interjúvázak) és az adatközlők emlékezéseiből születő narratívák jelölték ki a kitüntetett tematikus csomópontokat: munka és bánya, az 1947-es tragikus alagúti baleset, perecesi összetartás, szabadtéri színpad és színjátszás, bányászzenekar, a perecesi kapufa története és a sportélet általában.

Perec^esbányatelep — Misko/c-Pereces retúr

A perecesi bányatelep az 1868-as alapítástól 1950- ig, Nagy-Miskolc létrehozásáig egy területileg különálló, közigazgatásilag Diósgyőrhöz tartozó, több virágzást megélő település volt egy mesés szépségű bükki völgyben. Több ütemben épített, lakóépületekkel és közintézményekkel ellátott kolóniája tette igazán különlegessé, mely a szomszédos, a 20. század