A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Kapusi Krisztián: Tébolyda Miskolcon
274 Kapusi Krisztián nyilvánítottak számát...13 Singer adatsora persze e korszak tekintetében is eltérően alakult, a visszaesést azonban tükrözte: 1891 — 114; 1892— 102; 1893 — 86; 1894 - 71; 1895 - 63; 1896 - 67; 1897 - 70; 1898 - 64; 1899-ben 85 mentális beteget regisztrált (Singer 1900, 82-83). Miskolcon a 20. század egészségügyi nyitányaként, 1900. decemberében átadták a máig fennálló Erzsébet kórházat (Csabai kapu 9—11. szám). A fokozatosan terebélyesedő intézmény portáján eredetileg öt épületet emeltek, melyek közül az egyik már az átadás időpontjában az „elmebeteg osztályt” fogadta falai közé. Uj fejezete nyílt a történetnek, lezárult az archaikus tébolyda időszaka és a korszerű Erzsébet kórházban megfelelő körülmények között formálódott, fejlődhetett a pszichiátriai gyakorlat. A Fáy kúriát és az udvarán lévő tébolydát lebontották, majd megosztott portájának északi részére bankpalota (Hősök tere 3. szám), déli felére kereskedelmi szakközépiskola (Hősök tere 1. szám) épült. A mára patinássá vált oktatási intézmény udvarán időző diákok aligha gyanítják, hogy száz és néhány évvel ezelőtt a város első tébolydája állt azon a helyen! A régi kórház fentebb vázolt kezdedegességé- vel együtt, a sors különös szerepet rendelt Miskolcnak a lélekgyógyászat terén. Schnirch Emil (1822—1884), aki 1856-ban Borsod vármegye főorvosaként megalapította a miskolci közkórházat, 1868-tól az akkor felállított lipótmezei Országos Tébolyda első igazgatójaként dolgozott. Ferenczi Sándor (1873—1933), a hazai pszichoanalízis legjelentősebb egyénisége Miskolcon született. Max Eitingon (1881-1943) berlini pszichoanalitikus az első világháború éveiben a borsodi megyeszékhelyen szolgált. Az ódon miskolci 15 tébolydát gyorsan elfelejtették, majd a jelentős részben Michel Foucault (1926—1984) munkásságával összefüggésben kibontakozó antipszichiátriai mozgalmak óta anakronisztikussá vált a kapcsolódó intézményi kibontakozásról afféle üdvtörténeti hozzáállással publikálni. Az előző oldalakon azért is próbáltuk szubjektív magyarázatok nélkül, javarészt az eredeti forrásokat megszólaltatni, hogy az értékelés maradjon csak a sokféle habitust képviselő olvasókra. RÖVIDÍTÉSEK MNL BAZMLt — Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. IV. 813/b. — Borsod Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, általános iratok 1876—1923. IV 1902/a. - Miskolc város képviselőtestületének iratai, közgyűlési jegyzőkönyvek 1872-1907. IV. 1902/c. — Miskolc város képviselőtestületének iratai, közgyűlési iratok 1872—1887. IV. 1905/c. — Miskolc Város Tanácsának iratai, közigazgatási iratok 1871-1908. IV 1920. — Miskolc város szabályrendeleteinek gyűjteménye 1868-1948. IRODALOM PFLIEGLER J. Ferenc 1996 Életem. Miskolc. POPPER józsef 1881 A Miskolcot Nyilvános Köykörháy működése 1880. évben. Miskolc. SINGER Henrik 1900 A miskolcit köykórháy története. Miskolc. SZENDREI János 1911 Miskolcy város története és egyetemes hely irata. Ötödik kötet. Miskolc. 15 A kórházi vezetés negyedévente jelentést tett a betegforgalomról és a költségvetési ügyekről a felügyeletet gyakorló Borsod Vármegyei Közigazgatási Bizottságnak. Sajnos e negyedéves jelentések nem hiánytalanul kerültek a levéltárba. A közölt számadatokat a következő jelzetek alatt található jelentések alapján azonosítottuk: MNL BAZMLt IV. 813/b. 648,1380, 1950/1891.204/1892. 535, 1292/1894. 76, 311,1611, 2654/1895. 453/1896.
