A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)

Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A Hollóházi Keménycserépgyár első periódusának (1831-1918) edényjegyei, különös tekintettel a korban első, eddig ismeretlen jelzésre

254

Kiss Gábor Iván

20. kép. Dísztál szőlő fürttel, 0 35,1 cm, HH 02 jegy Fig. 20. Dish with grapes ornament, Hollóháza, diameter: 35,1 cm, mark: HH 02

21. kép. Lapostányér növényi ornamentikával, 0 20,9 cm, HH 02 jegy

Fig. 21. Dinner plate, Hollóháza, diameter: 20,9 cm, mark: HH 02

22. kép. Dísztál keleties motívummal, 0 28,7 cm, HH 02 jegy Fig. 22. Dish with oriental ornament,

Hollóháza, diameter: 28,7 cm, mark: HH 02

23. kép. Dísztál, 0 34,5 cm, HH 02 jegy Fig. 23. Dish with flowers, Hollóháza, diameter: 34,5 cm, mark: HH 02

a magyar címer és a kereszt. A feliratok eleinte tollal, kézírással készülnek, majd ezek fokozatosan eltűntek, és helyettük megjelentek a sablonnal készített feliratok. Gyakoriak az „Émlék, Émlékül, Andenken ” feliratok, a női (ritkán férfi) keresztnevek, városok, fürdőhelyek nevei, a jelmondatok {„Éljen a Király, Éljen a Ha%a, Éljen Kossuth”, Háfjáldás), illetve a hosszabb szövegek, idézetek (18—19. kép). A címeres, hazafias jelmondatokat tartalmazó tányérok feltehetően csak a

kiegyezés után jöhettek divatba. (A 70-es, 80-as évekre már erősen csökkent a magyar—osztrák szembenállás, ez már a „ferencjóskai” kor volt.) Különleges csoportot képeznek a teljes névre szóló tárgyak — korsók, kancsók, kulacsok —, melyek egyedi megrendelésre készülhettek. Már ebben az időszakban megjelennek a német és román keresztneveket magukon hordó tányérok, melyek a gyár elsődleges terítési területén — tehát Kelet-Magyarországon és Erdélyben — élő