A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Kiss Gábor Iván: A Hollóházi Keménycserépgyár első periódusának (1831-1918) edényjegyei, különös tekintettel a korban első, eddig ismeretlen jelzésre
A Hollóházi Keménycserépgyár első periódusának (1831—1918) edényjegyei... 255 nemzetiségek igényeit elégítették ki. Néhány egyedi tányéron talán amerikás magyarok gyerekeinek neve jelenik meg, pl. „Fany, Daisy”. Ezzel szemben az átlagos, különösebb művészi igény nélkül készített tárgyakon a korszak vége felé egyre nagyobb teret nyer a sablon használata, sőt gyakran kizárólagossá is válik. Zsolnay Júlia munkái nyomán villámgyorsan terjedt az úgynevezett törökmintás stílus. Jellemzői a művészien és rendkívül dekoratívan stilizált virágok, a lándzsaszerű levelek, a szövevényes, az edény teljes egészét lefedő minták. A 80-as évek elejétől több gyár is átveszi ezt a stílust, melyek közül élen jár Városlőd és Apátfalva mellett Hollóháza is. A hollóházi törökmintás festésmódot a tiszta, árnyalatlan színek jellemzik, elsősorban a piros, kék, zöld, esetleg a barna. Az esetek egy részében a festés népies ízzel, máz felett készült, ami csak Hollóházára jellemző. Az 1880-as években a gyár termékeinek minősége egyre javul, a festés finomodik, a színek egyre erőteljesebbek. Az alapanyag és a máz minőségének javulása annak köszönhető, hogy ez idő tájt a gyár vegyészeti laboratóriumot állít fel, egy svéd vegyész, Halbritter vezetésével. A minőség javításához persze technikai korszerűsítésre is szükség volt. Sajnos ebben az időszakban olcsóbb kőedényt az országba behozni, mint magyar terméket vásárolni. Hollóházát, ezen felül, továbbra is sújtja a vasúti közlekedés hiánya. A rossz gazdasági lehetőségek miatt a környékről rendkívül erős a kivándorlás. A gyár a gazdasági környezet romlása ellenére részt vesz az 1885-ös Országos Kiállításon, ahol az a (jogos) kritika éri, hogy utánozza a Zsolnay gyár termékeit. Mindazonáltal, a Zsolnay Júlia modorában festett díszedények Hollóháza legjobb színvonalú termékei közé tartoznak. Ebben a korban éri el a gyár működésének esztétikai csúcspontját. A korszak kiváló színvonalú képviselője az a szőlős dísztál, melynek a szecesszióhoz közel álló deko- rativitása, rajztechnikája, arany kontúrozása és térhatást adó satírozása szinte modern hatású (20. kép). Egy másik lapostányér anyaga már-már porcelánszerű, amit különleges, előzmények nélkül álló mintája is felerősít (21. kép, D: 28). Ettől kezdve a minőségi tárgyak hátoldalán már gyakran megjelenik a kézzel írt dekorszám is (a továbbiakban rövidítve D). Kevés analógiát találunk a gyár történetében ahhoz a kínai jellegű dísztálhoz, melynek egyéni rajzolatát a tál domborulatai is követik. Festése is tónusos, keleties hatású (22. kép). Csúcspontot jelent az a gazdagon aranyozott dísztál, melynek finom dekorációja a híres porcelán- gyárak világába repít minket. Szinte pontos mása ez időben Telkibányán is elkészült (23. kép). Némelyik tál 24. kép. Dísztál szegfűkkel, 0 34,6 cm, HH 02 jegy Fig. 24. Dish with flomrs, Hollóháza, diameter: 54,6 cm, mark: HH 02 25. kép. Dísztál, 0 34,2 cm, HH 02 jegy Fig. 25. Dish with flowers, Hollóháza, diameter: 54.2 cm, mark: HH 02 lágyabb Zsolnay motívumokat követ, ezért festési stílusa is eltér a szokványostól, amit az aranyozás tovább erősít (24. kép, D: 192). Léteznek teljesen más karakterrel megfestett dísztálak, melyeknek megtalálhatjuk követőit — vagy előzményeit? — Miskolcon is (25. kép, D: 254). A szecesszióhoz közeli korszak legelterjedtebb mintája a törökös, háromtulipános, stilizált dekor (26. kép, D: 46).
