A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Gál Viktor - Kelemen Bálint - Simon Zoltán: A füzéri Felsővár kút felvonószerkezetének elméleti rekonstrukciója
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LII (2013), 171—179. A FÜZÉRI FELSŐVÁR KÚT FELVONÓSZERKEZETÉNEK ELMÉLETI REKONSTRUKCIÓJA Gál Viktor*-Kelemen Bálint**-Simon Zoltán*** “Herman Ottó Múzeum, Miskolc ““építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, Budapest “““Lechner Lajos Tudásközpont, Budapest Absztrakt: A füzéri Felsővár kútjának 2012. évi feltárása során jelentős, egyedülálló régészeti leletek, a vár utolsó, Bónis-féle felújításához köthető faelemek kerültek elő. Kiemelkedő jelentőségű a kút szinte hiánytalan felvonószerkezete, de említésre méltó a számos loggiához köthető faelem, faragott oszlopok, korlátok, pallók, zsindelyek, szarufák. A füzéri Felsővárban az inventáriumok rendszerint két kutat említenek - a régészeti feltárások során mindkettőt sikerült azonosítani —, ezek közül azonban csak az egyik „eleven”, a másik ciszterna. Melyik lenne tehát a kút, és melyik a ciszterna, minden kétséget kizáróan megállapítható-e, hogy melyikhez tartozott a felvonószerkezet? Az eredeti elemek és a részletes korabeli várleltárak elemzésével kiegészítve kísérletet tettünk a felvonószerkezet elméleti rekonstrukciójára, minden számításba vehető elhelyezési lehetőséget megvizsgálva. A felvonón megfigyelhető részletek alapján arra következtethetünk, hogy az szoros szerkezeti összefüggésben állhatott a loggiával, így röviden ennek elméleti rekonstrukciós lehetőségére is kitérünk. A számos fennmaradt faelem arányrendszeri összefüggések vizsgálatát is lehetővé teszi számunkra. Kulcsszavak: várkút, kút-felvonószerkezet, elméleti rekonstrukció, inventárium, loggia Történészi, régészeti és építészeti szakmai kooperáció eredményeként 2012. év végén készítettük el a füzéri Felsővár két palotaszárnyának elméleti rekonstrukcióját. Ebben már feldolgozásra került a korábbi kutatások eredményein túl a 2012. évi, Gál Viktor vezette feltárás (Gál-Mlakár 2013) során a felsővári kútból előkerült nagy mennyiségű faanyag, köztük a kút szinte hiánytalanul fennmaradt felvonószerkezete, valamint a palota előtt futó loggiához köthető számos faelem. Jelen rövid tanulmány a kút felvonószerkezetének elhelyezkedésével, lehetséges összeállításának módjával foglalkozik. A vár további részeinek elméleti rekonstrukciójára csak ott tér ki, ahol az összefüggésben áll a kútszerkezettel. Fontos megjegyezni, hogy a feltárások 2013-ban folytatódtak, ennek eredményei — amelyek akár felül is írhatják alábbi következtetésünket — jelen tanulmányhoz még nem álltak rendelkezésünkre, a tanulmány írásakor még folytak a feltárások. A füzéri Felsővár alsó várudvarának Malompince előtti területén lokalizált várkútnak feltárási munkái 2005-ben kezdődtek Simon Zoltán vezetésével. Ebben az évben a füzéri Várhegy andezit sziklájában kialakított kút felső, mintegy 5 méter mélységű részét sikerült kitisztítani. A várkút feltárását 2012-ben, alpintechnikai módszerek bevonásával folytattuk. Ennek az évnek az augusztusában, több más jelentős művelődéstörténeti, régészeti, építészeti értéket képviselő késő középkori falelet mellett kerültek elő a várkút egykori felvonószerkezetének elemei is. A leleteket szerencsés módon nagyon jó megtartású állapotban tudtuk felszínre emelni, így lehetőségünk nyílt a teljes felvonószerkezet helyszínen történő összeállítására és dokumentálására. A szerkezet alapját két függőleges, de fordított T alakú elem alkotja, amely egyenként egy-egy robusztus, 30 x 35 cm (I. elem) illetve 30 x 33 cm átmérőjű (II. elem) és 160 cm (I.) illetve 170 cm (II.) hosszú talpfából, valamint két 160 cm (I.) illetve 170 cm (II.) magas oszlopból áll. Ezeket két-két (95, illetve 97 cm [I.], valamint 80, illetve 97 cm [II.] hosszú) könyökfa kapcsolja össze (1—2. kép). Ezek a tartószerkezetek hordozzák a 349 cm hosszú tengelyt. A tengely 16 cm átmérőjű, nyolcszög keresztmetszetű, a tartószerkezet oszlopain kiképzett félkör alakú perselybe illeszkedik. Ezeken az illeszkedő részeken a végektől mért 49 cm, illetve 59 cm távolságokra a tengely kör keresztmetszetűre faragott. A tengely forgását lehetővé tévéi 15 cm, illetve 16 cm széles, kör keresztmetszetű részei tökéletesen illeszkednek az oszlopok perselyeibe. A tengely téglalap keresztmetszetűre kialakított végeire illeszkednek a meghajtáshoz szükséges hajtókarok, melyek közül
