A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Pusztai Tamás: A tapolcai bencés apátság építéstörténete
A tapolcai bencés apátság építéstörténete 163 álló torony földszintjét — a hajóba a 15. században behordott agyagfeltöltést átvágva — keleti irányban meghosszabbítják, és egy pincét alakítanak ki belőle. Ez a pince megélte a huszadik századot is. Az Anna szálló magját úgy építették meg, hogy az alatta lévő pince még a második világháború alatt is használatban volt. Ezt követően tömedékelhették el. Az Anna szálló északi fala egyébként pontosan az apátsági templom, akkor már teljesen kiszedett, északi falának nyomvonalára épült. A 20. század eleji telekhatárok tehát e helyen még megőrizték a 12. századi épület emlékét. A 11-16. SZÁZADI ÉPÍTKEZÉSEK TANULSÁGA A tapolcai bencés apátság területének régészeti kutatása során nyert adatok teljes körű értékelésére a leletanyag restaurálása és feldolgozása előtt még nincs mód. A megfigyelt jelenségek alapján néhány dolgot azonban már most kiemelhetünk: All. században a meleg vizű források melletti szigeten felépült rotunda nem előzmények nélküli e helyen. A már említett, Megay Géza által megtalált, kígyófejes karperec és az S-végű hajkarikás temetkezések alapján számolnunk kell itt egy korai, 10—11. századi temető (és település) meglétével is. A kora Árpád-kori temető folytatásaként épült fel a kerek templom. Ezt az épülettípust összefoglaló művében Gervers-Molnár Vera funkcióját tekintve kezdetben királyi kápolnaként, majd várkápolnaként és falusi plébániatemplomként határozza meg (Gervers-Molnár 1972, 26—32). Esetünkben a harmadik lehetőség állt fenn. A tapolcai rotunda életének első szakaszában a helyi közösség plébánia- temploma volt. Itt keresztelték meg a falu lakosságát. Feltehetően e köré a templom köré is temetkeztek, habár az eddig megtalált sírok közül a feldolgozás kezdetén még nem tudunk olyan sírt meghatározni, amely akkor került volna a földbe, amikor még csak a rotunda állt a szigeten.28 Eddigi ismereteink alapján nem csak a mai Miskolc, de a környék legkorábbi ilyen funkciójú körtemploma is ez az épület. Sajnos Tapolca első templomának a védőszentjét nem ismerjük. Nem tudjuk, hogy amikor jelentősen eltérő tájolással ide épül a bencés templom, akkor ez az új Szent Péter templom megőrizte-e a korábbi épület patrónusának nevét. Amikor a 12. században a rotundához hozzáépítik a bencés templomot, azt igen tudatosan teszik. Tükrözi ezt a két épület alaprajzából rekonstruálható 28 Wolf Mária 1992-es munkájában tehát igen pontosan értékelte a Megay-féle 1957-es helyszíni szemle során előkerült leleteket. Talán az akkor előkerült S-végű hajkarikás sírok tartozhatnak a rotundához. építészeti koncepció, illetve azok a régészeti jelenségek is, melyek a rotunda—templom együtteséhez kapcsolódnak: A 12. században a bencések oly módon építették fel a házukat, hogy azt a már álló rotundával, annak déli bejáratán keresztül összekapcsolták. A bencés templom egy keskeny szeletet levágott a korábbi épület falából, úgy, hogy azzal éppen a templomhajó EK-i sarkánál kapcsolódik össze.29 Az ily módon összekomponált épületet vizsgálva szembeötlő, hogy a bencés templom szentélyének az átmérője 10 centiméter különbséggel megegyezik a rotunda átmérőjével. A bencés építész az új ház megrajzolása során a már álló körtemplom méreteit vette alapul. A közel 8 méter átmérőjű rotundát vetítette le délre, ami az új épület tengelyében kirajzolta a szerzetesi kórus méreteit. E levetített kör és e tengely metszetébe szúrta a körzőjét, amikor a leendő templom szentélyét rajzolta meg. A körzőnyílás természetesen megegyezett a már álló templom sugarával. Az új templom hajójának méretei szintén ugyanezzel a körzőnyílással kerültek meghatározásra (12. kép). A két épület összekapcsolásával megváltozik a rotunda eredeti funkciója. A körtemplom közepén talált, gondosan kialakított téglasír utal arra, hogy az apátság alapítója e korai épületre már nem mint plébániatemplomra, hanem mint a saját (leendő) reprezentatív temetkezési kápolnájára tekintett. Ha a templomok és a mellettük álló rotundák térbeli helyzetét vizsgáljuk, legalább három csoportot különíthetünk el. A térbeli elhelyezkedés alapján alkotott csoportokban azonban tejesen eltérő funkciójú együttesek vannak.30 Van, ahol a rotunda a templom közveden közelében áll, attól 20—100 méteres távolságban (Ják, Boldva). Ezek a körtemplomok plébánia- templomként működhettek. Van olyan eset is, amikor az apátsághoz tartozó konventházat építik hozzá a centrális templomhoz. Ilyen a Kassa melletti Széplak apátsága (Polla 1986). És vannak olyan helyek ahol a korábbi rotundával összekapcsolva építik meg az új templomot. A nyírbátori Szent György templommal egybe épülve a rotunda a 15. századig működött (Simon 2013, 8—10). A gyulafehérvári első templom déli oldalához is kapcsolódott egy rotunda, amit talán az összeépítést követően keresztelőkápolnaként 29 Ez a megoldás egyben azt is jelenti, hogy a rotunda eredetileg nem lehetett boltozott, hanem síkmennyezetes, hiszen egyébként nem lehetett volna ilyen egyszerűen levágni a déli szeletét. 30 Nem érintjük azokat a kerek templomokat, melyek nyugad oldalához a későbbiekben egy hajót építettek, és a korábbi rotunda az új építkezések során létrejött templom szentélyeként él tovább.
