A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Régészet - Pusztai Tamás: A tapolcai bencés apátság építéstörténete
162 Pusztai Tamás 11. kép. Középkori építkezések és bontások az apátság területén Bild 11. Mittelalterliche Bautätigkeiten und Abrissen auf dem Gebiet der Abtei A KÖZÉPKORI KOLOSTORÉPÜLET A templom déli oldalához kapcsolódó középkori kolostor területének mintegy felét ismerjük. Alaprajza egy szabálytalan, 40 x 30 méter kiterjedésű trapézba foglalható, aminek szárai a templomtól távolodva széttartóan haladnak. Feltártuk a kerengőfolyosó északi traktusát, a keleti kolostorszárnyat, valamint a déli és a nyugati szárny egy részét. A mészkő alapokra rakott fal rioüt tufából készült. A keleti szárnyban feltártunk egy nagyméretű, legalább 13 méter hosszú, 5 méter széles termet (káptalanterem?). A keleti szárnyhoz utólag hozzáépítettek egy helyiséget, melynek északi oldalán széles ajtó nyílt a szabadba. E nyílás előtt (!), a helyiség északnyugati sarkában vastagon átégett tapasztás réteget találtunk. A keleti szárny bizonyosan emeletes volt. Az emeleti hálóhelyiségekhez tartozhatott az a két falazott árnyékszék, melyeket a keleti szárnyhoz utólag építettek hozzá. Az épület délkeleti sarkában egy kemence fűtőnyílását találtuk meg, ami már a déli szárny helyiségeit, talán a refektóriumot fűtötte. A déli szárnynak csak a nyugati végét kutattuk, még 2006-ban. A fal külső oldalán található támpillér alapozások nyomán valószínűsíthetjük, hogy a konventnek ez a szakasza is emeletes lehetett. Itt előkerült egy téglapadlós helyiség, melynek kemencéjét a folyosóról fűtötték. A ház délnyugati sarkában lévő helyiség téglával volt boltozva. Benne egy kályha alapozása került elő. Ez a helyiség a kerengőfolyosóról nyílt és két irányba lehetett belőle tovább menni: részben északra, a nyugati szárnyba, részben pedig egy szabadba nyíló ajtón keresztül a kolostortól délre eső, külső területekre. Ez a helyiség egy melegedő lehetett a kinti munkához. A nyugati szárnyból csak egy kis részletet tudtunk feltárni. A melegedőből nyíló helyiség padlóján már az apátság 16. századi pusztulásának a nyomai kerültek elő (11. kép). AZ APÁTSÁG PUSZTULÁSA A templom lakói közvetlenül a pusztulását megelőző években változtak. A hajó közepén, a téglapadlón egy kályha alapjait találtuk meg. Feltehetően az Oláh Miklós által ide telepített horvát huszárok építették. Az apátságot — mint azt aló. századi Magyarországon több kolostor esetében megfigyelhető volt (Csorba 1974; Magyar 2006) — erőddé alakították.26 A nyugati szárny melegedőből nyíló helyiségének a padlóján, az épület pusztulásához köthető nagyméretű szenült gerendák alatt előkerült egy 300 darabból álló ezüstpénz lelet. A pénzek eredetileg valószínűleg egy zacskóban lehettek. A legutolsó veret 1531-ből származik. Az 1532-es ostrom során ezeket a pénzeket már nem tudták magukkal vinni a Bebek testvérek.27 Az 1532-es pusztulást követő időszakból két jelentős építkezésnek van nyoma: a 18. században a még 26 Az 1532-es ostrom igen kemény ostrom lehetett. Az erőddé alakított templom komoly feladatot jelentett a Bebek testvéreknek. 27 A pénzlelet feldolgozását Szekeres Árpád végezte.
