A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
NÉPRAJZ - CSÁSZÁRI Éva: A bükkszentkereszti szlovákok hagyományos foglalkozásainak szókincse, mint a nyelvben rögzült világkép szegmense
196 Császári É va Magyar eredetű vagy közvetítésű szavak: bőt, cagan, fakla, lángos, patka, salajka. A kétnyelvűséget bizonyítja a szlovák kifejezések adaptációja magyar szövegkörnyezetben: obloská-riak hívjuk, az obloska mellé a szélébe vahá-t teszünk, vahoválni kell, teljesen a jantá-hoz szintén vahá-1 teszünk, a szája fölött van a predki, az obloska körött van még osipka, az obloská-1 körbe szoktuk szórni, amikor az obloska szintjébe beraktuk a követ, vahát szórtuk az obloska mellé, faklá-1 teszünk belé, akkor már kohutovál. A mészégetés szókincsének legnagyobb részét a szláv, ill. szlovák eredetű szavak, kifejezések alkotják, valójában e szókincsréteghez sorolható a német eredetű szavak rétege is. A nyelv funkcionális rétegeinek (a hagyományos foglalkozások: üveggyártás, vasgyártás, fuvarozás, fakitermelés, erdőművelés, gyűjtögetés, szén- és mészégetés) lexikális filterén keresztül megállapíthatóak és rekonstruálhatóak a szóban forgó közösség nyelvben rögzült világképének és kétnyelvűségének specifikumai. Mint ismeretes, a világ képének egyik megnyilvánulása annak nyelvi képe, amelynek alapvető funkciója a világ értelmezésében és az emberi viselkedés szabályozásában játszik szerepet (BANCEROWSKI 2008a, 128). A bükkszentkeresztiek mindennapi életét a megélhetést adó foglalkozások határozták meg, és ezek képezték világképük stabil részét. A település létrejöttében és fennmaradásában szerepet játszó mesterségekkel összefüggő nyelvi világképbe beépült elemeknek csak töredéke ragadható meg. A mai állapot kialakulását több tényező befolyásolta: elsősorban a hagyományos mesterségek és iparágak fejlődése, virágzása, majd elhalása. Az ezekhez kapcsolódó szókincset ahhoz mérten őrzi a kollektív emlékezet, hogy a mesterség, ill. iparág elhalása mikor következett be. A rekonstruált szókincs nagy százalékát szláv/szlovák eredetű kifejezések alkotják, elenyészőnek mondható a magyar, ill. német eredetű vagy közvetítésű szavak jelenléte. E réteghez sorolom a vadon termő gyümölcsök, gombák és erdei virágok népi elnevezéseit is, amelyek maradványhatás-jelenségeként máig is nagyon erős konnotációs tartalommal bírnak. Általuk a természetes körülményektől való függés, a gyűjtögető életmód jelentősége rögzül a nyelvi világképben, másrészről a felvázolt ismeretek ma is élő gyakorlat részét képezik, így nyelvben rögzült világkép két rétegéhez is kötődnek, archaikus tudást képviselnek, amely szervesen beépült a mai életvitelbe, ezáltal a nyelvhasználatba is. A bükkszentkereszti szlovákok nyelvének specifikus rétegei egyedi nyelvben rögzült világképet közvetítenek, amely ugyan kötődik a többségi nemzet nyelvéhez, különlegessége mégis a szlovák nyelvi létezésből fakad, tehát abból a közegből, amelybe szervesen beépültek saját és elődeink élettapasztalatai (BANCEROWSKI 2008b, 25). E tapasztalatokat őrzik kisebbségi helyzetben, a maradványhatás eredményeként magyar szövegkörnyezetben az említett területek szlovák nyelvi elemeinek konnotációs jegyei. RÖVIDÍTÉSEK BAZMLt - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc HOM HTD - Herman Ottó Múzeum, Helytörténeti Dokumentáció, Miskolc IRODALOM BAKÓ Ferenc 1968 Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. A Néprajzi Múzeum Füzetei 35. 67-91. BANCZEROWSKI Janusz 2008a Kategóriák, kategorizáció és a szavak mögött rejlő világok. In KISS Gábor (szerk.): A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Budapest. 122-130. 2008b A nyelv fogalma a nyelvhasználat tükrében. In KISS Gábor (szerk.): A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Budapest, 25-44. CSEH Zsolt 2001 A faszén- és mészégetés Bükkszentkereszten. In VERES LászlóVIGA Gyula (szerk.): Bükkszentkereszt monográfiája. Bükkszentkereszt. 54—77. GYIVICSÁN Anna 1993 Anyanyelv, kultúra, közösség. A magyarországi szlovákok. Magyarországi Szlovákok Szövetsége Kutatóintézete kiadója, Budapest-Békéscsaba. JÁRÁSI Lőrinc 1997 Erdőgazdálkodás Bánkiíttól Nagy-Milicig. Miskolc KISS József 2008 Tűzben született. National Geographic VI. (10.) 68-79. KÓCZLÁN Géza 1984 Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. In SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. Miskolc. 229-256. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai 13.) MARKUS Michal 1984 Táplálkozás. In SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. Miskolc. 199-228. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai 13.)
