A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben

J A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 201 l-ben 129 lelőhely került azonosításra. A térség földrajzi viszonyai nyújtanak magyarázatot a rendkívül intenzív régészeti érintettségre: az egykor itt hömpölygő - és azóta már áthelyezett — Csincse-patak markáns magaspartjai minden időszakban az emberi megtelepedés kizárólagos helyszínéül szolgáltak. A feltárásra váró területeken szinte az összes régészeti korszak megtalálható: legnagyobb mértékben a neolitikum, illetve a Csörszárok jelenléte miatt a római császárkor képviselteti magát, de a rézkorra, bronzkorra, kora vaskorra és Árpád-korra keltezhető lelőhelyek is azonosításra kerültek. A következő évek feladata lesz, hogy az elpusztításra váró hatalmas, régészetileg különösen intenzív területeken lépést tartsunk a kitermeléssel, hogy megvalósulhassanak a feltárások. Ede lény— Ogrés (Miskolcf Melinda) A

t

. Edelény térségében tervezett záportározó megvalósításához kapcsolódóan 2011 márciusában végeztünk terepbejárást. Az országosan védett Ludmilladűlő szomszédságában, attól kb. 250 méterre, a közút délkeleti oldalán, a patak felé lejtő dombháton neolitikus és bronzkori település nyomait azonosítottuk. A terepbejáráson Hajdú István és Hajdú Melinda vettek részt. Encs-Eiigöd—Alsó-fügödi legelő (Két víz köze) (Csengeri Piroska—Galkó József) A lelőhely Fúgödtől DK-re, egy nagyjából Ny—K-i irányú, enyhe kiemelkedésen helyezkedik el. Egykor a Bársonyos-patak K-i partján terült el, a szabályozáskor azonban egy mesterséges patakmeder-szakasszal EK—DNy-i irányban kettévágták. A lelőhelyet Galkó József fedezte fel helyszíni szemle során 2011-ben. 100—150 m x 50—60 m-es területen középső neolitikus (késő Tiszadob vagy kora Bükk), késő bronzkori és császárkori leleteket gyűjtött. Encs-Fügöd—Bibic (Csengeri Piroska—Galkó József) A lelőhely Fúgödtől DNy-ra, a Fügöd és Hernádszentandrás között haladó műúttól K-re, a Bársonyospatak Ny-i partján fekvő, EK—DNy-i irányú, enyhe kiemelkedésen helyezkedik el. Galkó József fedezte fel helyszíni szemle során 201 l-ben. 60—70 m x 30-40 m-es területen középső neolitikus (AVK 2), késő rézkori (badeni kultúra), bronzkori és császárkori leleteket gyűjtött. EelsővadászrSemjék-dülő (Csengeri Piroska) A 2004 óta ismert lelőhely a Felsővadászról Kupa felé vezető úton, a volt Tsz-teleptől D-re, az út Ny-i és K-i oldalán, a Vadász-patak Ny-i partján helyezkedik el. Az itt tervezett optikai kábel összeköttetés nyomvonalán 2011. május 5. és május 19. között végeztünk próba- és megelőző feltárást. A munka során hét, egyenként 1,5 méter széles szelvényt nyitottunk, melyek együttes hossza 179,2 m volt. Az 1—2. szelvényekben nem kerültek elő régészed jelenségek, míg a 3—7. szelvényekben 41 jelenséget találtunk (Sl— S41). Az objektumok közül a középső neolitikus tiszadobi csoporthoz és/vagy a kora bükki kultúrához köthető többek között két nagyméretű agyagkitermelő gödör részlete és az egyikbe ásott, melléklet nélküli, zsugorított vázas temetkezés. A neolitikus jelenségeket 140—180 cm közötti mélységben tudtuk megfogni. Leleteik közül kiemelkedik egy nagyméretű, egyik felén bordás aljú, összefolyóval rendelkező, kiöntős tál darabja. Az ásatás során egy késő rézkori (badeni kultúra) és egy császárkori germán objektum is előkerült, a legtöbb jelenség azonban a késő bronzkor idejére keltezhető. Közöttük említést érdemel egy boltozatos kemence maradványa és egy égett járószint-részlet, melyen 25 db nagyméretű, csonka kúpos, felső részén átfúrt agyagnehezék feküdt. Eelsőzsolca—Árvízvédelem, anyagnyerő hely, 1—3. lelőhelyek (Makoldi Miklós—Miskolczj Melinda) Felsőzsolca város árvízvédelmi munkálataihoz kapcsolódóan 2011 februárjában Igazgatóságunk több ízben folytatott régészeti megfigyelést. Az M30 gyorsforgalmi út lehajtójával szemben, a 3. sz. főút keleti oldalán kijelölt anyagnyerő hely területén három új régészeti lelőhelyet azonosítottunk a teljesen lehumuszolt felszínen. Az 1—2. lelőhelyek a bronzkorra és a népvándorlás korra keltezhetőek, a 3. lelőhelyen Árpád-kori kerámiaanyagot is gyűjtöttünk. Eelsőzsolca—Csepnyik, Dél (Simon Edszló) A Sajó keleti partján végzett árvízvédelmi beruházások kapcsán a vasútállomástól ENy-ra 2011. március 10—15. között régészeti megfigyelést, majd leletmenő ásatást végeztünk. A feltárás során bronzkori település részletei kerültek elő az egykori szőlő és gyümölcsös helyén kialakított L alakú új töltés nyomvonalán. A megfigyelt és feltárt objektumok nagyobb része hulladéktároló gödör, ezeken kívül egy oszloplyuk, egy nagyobb földnyerő hely, és egy téglalap alapú földbemélyített padlójú ház (S 10) került elő, északkeled sarkában kövekből épített tűzhellyel, a ház sarkaiban és oldalfalainak közepén oszloplyukakkal. Az objektumokból előkerült csekély leletanyag (behúzott