A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben
130 Hajdú Melinda peremű táltöredékek, seprős díszű oldaltöredékek, nagyobb méretű fazekak oldal-, és peremtöredékei, kónikus testű hombár töredékei, néhány finom fekete díszkerámia, valamint idoltöredék, tűzikutya, paücs és állatcsontok) alapján a bronzkor korai szakaszára keltezhetjük a településrészletet. A régészeti megfigyelést Hajdú Melinda, Miskolczi Melinda, Gál-Mlakár Viktor, Hajdú István, Nagy S. József, Nagy Zoltán, Pálfi Tibor, Páll Gergely, Szabó István végezte, a leletmentésen részt vettek a Herman Ottó Múzeum munkatársai: Szörényi Gábor régész, valamint Balikó Béla, Bogdán Péter, Homola Krisztina, Marozsán Zsolt, Szabó István, Szabó László. Felsőzsolca-Csepnyik, Észak (Lovász Emese) 2011. március 29-től két héten át végeztünk feltárást a 6. számú gátszakasz Csepnyik nevű határrészében. A humuszolás nyomán 63 objektum foltja bontakozott ki, melyek egy része sekély mélységű, leletanyag nélküli gödör, illetve egy árok volt. Kibontottunk egy 4 cölöpös házat, egyik sarkában mészkövekből rakott kis kemencével, melynek tapasztásából peremen belüli hullámköteggel díszített kerámia került elő. Az L alakú feltárási terület túlsó szélén egy nagy valószínűséggel szkíta telep maradványai bontakoztak ki: amorf, többszörös gödrökkel tagolt objektumok, melyekből jellegzetes bronz nyílcsúcs, orsógomb, és felhúzott fülű bögre származik, nagyobb mennviségű kerámiatöredék mellett. Téglalap alakú, égett falú gödrök, és egy kőpakolásos tűzhellyel ellátott, nagyobb méretű ház tartozott még az utóbbi régészeti korszakhoz. Eelsőzsolca-ÖVTY 1. lelőhely (Koós Judit—Gál-Mlakár Viktor) A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai 2011 márciusától megelőző régészeti feltárást végeztek Felsőzsolcától északra, a Kis-Sajó egyik kanyarulatától keletre fekvő magaslaton. A lelőhely a Felsőzsolca-OVIT 1. nevet kapta. A feltárás során összesen 50 régészed korú objektumot azonosítottunk, melyek két, egymástól markánsan eltérő korszakba tartoznak. Ezek döntő többsége az Árpád-kor korai szakaszához sorolható, míg kisebb része, összesen 10 sír, egy eddig nem ismert 18. századi temető nyugati részéhez tartozik. Az Árpád-korhoz tartozó objektumok döntő többsége tárológödör. Előkerült továbbá 3 szabadon álló kemence, valamint 6, félig földbe süllyesztett lakóépület maradványa is. Az ásatási terület déli részén, az Árpád-kori lakóházak között egy cölöpszerkezetes épület szabályszerűen rendeződő oszlophelyei kerültek elő. Ennek kora leletanyag hiányában nem meghatározható. Eelsőzsolca—0\GT 3. lelőhely (Koós judit-Gál-Mlakár Viktor) A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai 2011 márciusában Sajó-, a Bódva- és a Hernád-völgyi árvízi fejlesztések munkálatai során új régészed lelőhelyet fedeztek fel, mely a Felsőzsolca-OVIT 3. lelőhely elnevezést kapta. A lelőhely a településtől északra a Kis-Sajó egyik kanyarulatában, a folyó bal oldali árterén, egy kiemelkedésen található. A nagy mennyiségű objektum foltjairól fotódokumentáció készült, majd a területet a kivitelező további bolygatás nélkül visszatemette. A területen összesen 28 objektumot regisztráltunk. A tervezett gát nyomvonalában 2011. március 2425-én és április 4-én végeztünk feltárást. 11 objektumot bontottunk ki, melyek közül 3 gödör, 2 kemence, 4 oszlophely és egy kút jelezte az egykori település nyomait. Az objektumok nagyobb része az Árpádkorhoz, míg kisebb része a római császárkorhoz kapcsolható. Füzér—Alsóvár (Gál-Mlakár Viktor) A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai 2011. május—június hónapokban folytatták a füzéri várhoz tartozó, írott forrásokban „Párkány" néven említett Alsóvár régészeti kutatását. A 2011. év kutatása során megkutattuk az Alsóvár teljes külső várfalának vonalát. E várfal teljes hossza 108 m. Feltártuk a falak külső síkja mentén húzódó rétegsorokat, mely során megállapítottuk, hogy a legalsó rétegekben neolit, bronzkori, kelta és római császárkori (Kr. u. század) leletanyag került elő. E felett szórványosan Árpád-kori (13. század) és középkori (15-17. század) leletanyagot tartalmazó pusztulási és lemosódási rétegek helyezkednek el. Az Alsóvár belső területén, közvetlenül a szárazárok északi széle mentén Árpád-kori cölöpárkot és kemencét tártunk fel. Ettől északra, a vár belseje felé eső területen emelkedtek a 17. századi írott források alapján adatolható darabont (katona) ház, istállók, raktárak, pincék. Ezek agyagos vagy habarcsos padlóját, illetve szárazon rakott kőfalainak vagy boronafalainak alapozását, és ezáltal alaprajzi elrendezését az ásatás során sikerült tisztáznunk. Az Árpád-kor további nyomait a vár középső területein is megtaláltuk. Ezeken a területeken egy-egy elpusztult, feltételezhetően leégett Árpád-kori épület kerámiával keltezhető faszenes rétegét találtuk meg.
