A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

84 Csenge rí Piroska időben és térben Garadnához közelebb álló Mezőzombor-Temető, ahol az ismert arcos edény töredékei több más tiszadobi edényrészlettel és töredékkel együtt temetkezésből vagy rituális gödörből kerültek elő (KALICZ-S. KOÓS 2000a, 17). Abony-Serkeszék-dűlő késő szakáiháti településrészén hengeres testű arcos edényt találtak nagy mennyiségű díszített edény, töredék és egy temetkezés társaságában egy árokrendszerhez köthető gödörben, melyet Kovács A. áldozógödörnek tart (KOVÁCS 2006). Az AVK 1. fázisából PolgárKenderföld(ek)ről 3 rituális kontextusú kutat közöl Hajdú Zs., melyek cserepekkel teli rétegében/rétegeiben nagyméretű arcos edények darabjai is voltak (HAJDÚ 2007). Ugyancsak Hajdú Zs. elemzi Polgár-Ferenci-hát egyik rituális gödrét, melyben egy 152 cm magas arcos hombár darabjai helyezkedtek el egymás mellett (HAJDÚ 2007). A gyoma—őzedi arcos edényt tartalmazó gödröt szabályos rétegződésű betöltése miatt egyértelműen az áldozó gödrökkel/ bothrosokkal hozták kapcsolatba (GOLDMANSZÉNÁSZKY 2002, 56-57), míg a betemetett kutakba utólag ásott gödrök, illetve betöltésük és leleteik kontextusa alapján az említett, polgár-kenderföld(ek)i 3 kutat áldozó kútnak határozták meg (HAJDÚ 2007). Feltehető, hogy a Garadna-Elkerülő út, 2. lelőhelyen előkerült, az AVK 3-4. fázisához köthető arcos edényekben tároltak valamit (gabona, vetőmag, szilárd élelmiszeralapanyag, étel, stb.), a szimbolikus ábrázolások szerepe pedig ezek védelme lehetett. A tárolás mellett az edényeket bizonyos szertartások során is felhasználhatták, amint ez a két „teljes" edény esetében kézenfekvő. A 2. sz. edény (3. kép 3; 4-5. kép) mindenképpen rituális esemény, temetés részeként került a földbe, vagyis a sírba (SÍ91 jelenség, ld. a leírásnál, 6-7. kép). Szolgálhatta a túlvilági útravalóul szánt étel védelmét, tartalmazhatott halotti áldozatot, vagy segíthette az újjászületést is. A vonaldíszes körből mindössze 3 olyan példát ismerünk, ahol arcos edényt mellékletként helyeztek a sírba (Kleinfahnen, Roßleben, Nitra, PAVLÜ 1998, 122). A Roßleben-i temetkezés halottja, melyet az arcos edény miatt a közösség különleges helyzetű tagjának tartanak, a garadnai S191 síréhoz hasonlóan nő volt (PAVLŰ 1998, 123). A garadnai S191 temetkezésben az arcos edényen kívül okkerfestéket, valamint két okkeres kavicsot is találtunk (a 4. sz. vagy az 5. sz. edénymellékletben, ld. fentebb a sírleírásnál). A nagyméretű, hengeres nyakú, karcolt és festett díszű 1. sz. edény (1-2. kép, 3. kép 12) két őrlőkő társaságában, égett, paticsos omladékkal befedve és megtelve jutott napvilágra (S22 jelenség, ld. a leírásnál). Két közeli „rokona" említhető: Polgár-Király-érpart 80. objektumában (gödör) egy tárolóedény állt, mellette két felállított őrlőkővel, PolgárFerenci-hát 108. objektumában (gödör) pedig egy részben fedő paticsréteg alatt az említett 152 cm magas arcos tárolóedény darabjai hevertek (HAJDÚ 2007). Az őrlőkövet is tartalmazó neolitikus rituális gödröket Makkay J. gyűjtötte össze az 1970-es évek végén. Gyűjtésében közöl egy Barleben-i LBK hosszúgödröt, melyben egy palack formájú, plasztikus díszes arcos edény, 3 másik edény, sok kerámiatöredék, feltört állatcsont és egy összetört, vörös festéknyomos őrlőkő volt (MAKKAY 1978). Az általa leírt, főként késő neolitikus, embercsontokat, csontvázakat is magában foglaló, rétegzett betöltésű gödröket olyan agrárrítus maradványainak tartja, melyben az áldozati cselekmény során az őrlőköveknek, pontosabban a rituális (esetenként szimbolikus) őrlésnek is szerepe volt (MAKKAY 1978, 32-35). A garadnai S22 jelenség ilyesfajta áldozat maradványa lehet. Polgár-Ferenci-hát 108. objektumát az áldozat bemutatását követő elföldelés eredményének tartja, rituális szemetes gödörnek határozza meg Hajdú Zs. (HAJDÚ 2007). Mindketten leírják, hogy a régészeti anyagban nehéz bizonyítani az áldozógödör funkciót, a többszöri áldozat nyomát,