A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

82 Csenge rí Piroska ható (1-2. kép), melyek széle apró bevagdalásokkal díszített, oldalukat rácsminta, tetejüket meander díszítés részlete borítja. A feltartott karok ábrázolása a hengeres nyakú edények nyakán oszlopfülként, illetve azok nyakának és vállának találkozásánál szalagfülként vagy könyökfülként, valamint néhány esetben a vállukon különálló, realisztikusabb megformálású plasztikaként a szakáiháti arcos edényeken jellemző (KALICZ-MAKKAY 1972, 10; GOLDMAN 1978, 35; G. SZÉNÁSZKY 1990, 153; HEGEDŰS 1985, 40; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18; GOLDMAN-SZÉNÁSZKY 2002, 56; 2009, 5354; SEBŐK-KOVÁCS 2009, 83-84). A garadnai 1. sz. edény mellett még egy szimbolikus jellel ellátott arcos töredék ismert az északi tömbből, Sarisské Michal'any-ból/Szentmihályfalváról, melynek peremből kiinduló, vállra támaszkodó könyökfüle van (SISKA 1995, Obr. 19, 4; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 13. kép 3). Az itt részletesen elemzett arcábrázolásos leletek mellett három további olyan töredék található a garadnai leletanyagban, melyeknél az 1. sz. edény kéz/kar alakú fogója alapján (1—2. kép) nem zárhatjuk ki, hogy arcos edényhez tartoztak. Az SÍ4 gödörből egy 3 ujjú, lapos, feltartott kéz vagy kar ismert, melyet ferde rácsminta díszít. Az S31 jelenség edényfogója az 1. sz. edényéhez hasonló felépítésű, annál azonban kisebb, és stilizáltabb, felső felületét rácsminta borítja. Végül az S28 gödörből egy széles, ujjbenyomással tagolt fogóbütyök került elő, melynek felső része rácsmintával díszített, a hozzá kapcsolódó oldal- vagy vállrészen pedig a 10. sz. arcos edényéhez hasonló kettős vonalakból álló meanderminta részlete látható. A garadnai leletek alapján elképzelhető, hogy a kéz/kar alakú fogó az AVK északi településtömbjében is használatos volt az arcos edények szimbolikus díszeként, figyelemfelkeltő azonban az 1. sz. edény másik „szakáiháti" jellegzetessége, a hátsó és oldalsó részén, a díszítés közötti üres területeken megmaradt pasztózus vörös színű festés (3. kép 2). A vörös és sárga festés ugyanis általános díszítés a szakáiháti kultúra arcos edényein (KALICZ-MAKKAY 1972, 10; fehér inkrusztáció is előfordul, GOLDMAN 1978, 3637; G. SZÉNÁSZKY 1990, 151; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18; GOLDMAN-SZÉNÁSZKY 2009, 54; SEBŐK-KOVÁCS 2009, 81, 83). Megemlítendő továbbá, hogy a garadnai 1. sz. edény nyakán ferde bevagdalással tagolt vékony borda fut körbe, akárcsak Csanytelek-Ujhalastó 2. sz. arcos edényén, mely Hegedűs K. véleménye szerint nyakláncot jelképezhet (HEGEDŰS 1985, 40, Pl. II). A következőkben a „sarlómotívumos" ábrázolások jelentésének értelmezésére, az arcos edények funkciójának kérdésére, illetve földbekerülésük körülményeire térünk ki. A hengeres nyakú edények antropomorf jellegét az edénytest alakja, az idolok ábrázolásaival való hasonlóság, vagy pl. a feltartott karok/kezek megjelenítése miatt sem kell külön hangsúlyozni. Feltehető, hogy a nem egyértelműen emberi alakot formázó edények, pl. a bomba formájú edények, tálak, széles szájú tárolóedények ugyanúgy antropomorf ábrázolások voltak, amire I. Pavlű is utalt (PAVLŰ 1998, 122). A „sarlómotívumos" arcos edényeket már Kalicz N. és Makkay }. valószínű női ábrázolásoknak tartotta (KALICZ-MAKKAY 1972, 14), fentebb pedig említettük Raczky P. és Anders A. értelmezését a jobb, illetve bal oldalról induló szimbolikus jel eltérő jelentésével kapcsolatban. A szakáiháti arcos edényeket az idolokkal való hasonlóság alapján ugyanúgy női ábrázolásoknak tatja S. Hansen (HANSEN 2001, 114; 2007, 190-191). Domboróczki L. a háromszögletű AVK idolfejeket és az ezekkel rokon, edényeken előforduló arcábrázolásokat a női és férfi princípiumot, valamint a születő életet együtt ábrázoló komplex termékenység szimbólumoknak véli, melyekben a sarló alakú jelek talán a köldökzsinór elvágására szolgáló eszközt jelenítik meg