A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

82 Csenge rí Piroska ható (1-2. kép), melyek széle apró bevagdalá­sokkal díszített, oldalukat rácsminta, tetejüket meander díszítés részlete borítja. A feltartott karok ábrázolása a hengeres nyakú edények nyakán oszlopfülként, illetve azok nyakának és vállának találkozásánál szalagfülként vagy könyökfülként, valamint néhány esetben a vállukon különálló, realisztikusabb megfor­málású plasztikaként a szakáiháti arcos edé­nyeken jellemző (KALICZ-MAKKAY 1972, 10; GOLDMAN 1978, 35; G. SZÉNÁSZKY 1990, 153; HEGEDŰS 1985, 40; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18; GOLDMAN-SZÉNÁSZKY 2002, 56; 2009, 53­54; SEBŐK-KOVÁCS 2009, 83-84). A garadnai 1. sz. edény mellett még egy szimbolikus jel­lel ellátott arcos töredék ismert az északi tömbből, Sarisské Michal'any-ból/Szent­mihályfalváról, melynek peremből kiinduló, vállra támaszkodó könyökfüle van (SISKA 1995, Obr. 19, 4; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 13. kép 3). Az itt részletesen elemzett arcábrázolásos leletek mellett három további olyan töredék található a garadnai leletanyagban, melyeknél az 1. sz. edény kéz/kar alakú fogója alapján (1—2. kép) nem zárhatjuk ki, hogy arcos edényhez tartoztak. Az SÍ4 gödörből egy 3 ujjú, lapos, feltartott kéz vagy kar ismert, me­lyet ferde rácsminta díszít. Az S31 jelenség edényfogója az 1. sz. edényéhez hasonló fel­építésű, annál azonban kisebb, és stilizáltabb, felső felületét rácsminta borítja. Végül az S28 gödörből egy széles, ujjbenyomással tagolt fogóbütyök került elő, melynek felső része rácsmintával díszített, a hozzá kapcsolódó oldal- vagy vállrészen pedig a 10. sz. arcos edényéhez hasonló kettős vonalakból álló meanderminta részlete látható. A garadnai leletek alapján elképzelhető, hogy a kéz/kar alakú fogó az AVK északi te­lepüléstömbjében is használatos volt az arcos edények szimbolikus díszeként, figyelemfel­keltő azonban az 1. sz. edény másik „szakáiháti" jellegzetessége, a hátsó és oldalsó részén, a díszítés közötti üres területeken megmaradt pasztózus vörös színű festés (3. kép 2). A vörös és sárga festés ugyanis általá­nos díszítés a szakáiháti kultúra arcos edénye­in (KALICZ-MAKKAY 1972, 10; fehér inkrusztáció is előfordul, GOLDMAN 1978, 36­37; G. SZÉNÁSZKY 1990, 151; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 18; GOLDMAN-SZÉNÁSZKY 2009, 54; SEBŐK-KOVÁCS 2009, 81, 83). Megemlítendő továbbá, hogy a garadnai 1. sz. edény nyakán ferde bevagdalással tagolt vékony borda fut körbe, akárcsak Csanytelek-Ujhalastó 2. sz. arcos edényén, mely Hegedűs K. véleménye szerint nyakláncot jelképezhet (HEGEDŰS 1985, 40, Pl. II). A következőkben a „sarlómotívumos" áb­rázolások jelentésének értelmezésére, az arcos edények funkciójának kérdésére, illetve föld­bekerülésük körülményeire térünk ki. A hengeres nyakú edények antropomorf jellegét az edénytest alakja, az idolok ábrázo­lásaival való hasonlóság, vagy pl. a feltartott karok/kezek megjelenítése miatt sem kell kü­lön hangsúlyozni. Feltehető, hogy a nem egy­értelműen emberi alakot formázó edények, pl. a bomba formájú edények, tálak, széles szájú tárolóedények ugyanúgy antropomorf ábrázolások voltak, amire I. Pavlű is utalt (PAVLŰ 1998, 122). A „sarlómotívumos" arcos edényeket már Kalicz N. és Makkay }. valószínű női ábrázo­lásoknak tartotta (KALICZ-MAKKAY 1972, 14), fentebb pedig említettük Raczky P. és Anders A. értelmezését a jobb, illetve bal oldalról in­duló szimbolikus jel eltérő jelentésével kap­csolatban. A szakáiháti arcos edényeket az idolokkal való hasonlóság alapján ugyanúgy női ábrázolásoknak tatja S. Hansen (HANSEN 2001, 114; 2007, 190-191). Domboróczki L. a háromszögletű AVK idolfejeket és az ezekkel rokon, edényeken előforduló arcábrázoláso­kat a női és férfi princípiumot, valamint a születő életet együtt ábrázoló komplex ter­mékenység szimbólumoknak véli, melyekben a sarló alakú jelek talán a köldökzsinór elvá­gására szolgáló eszközt jelenítik meg

Next

/
Thumbnails
Contents