A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

74 Csenge rí Piroska alább 3 ferde, párhuzamos vonalból és az azokat keresztező rövidebb vonal(ak)ból épül fel. A bekarcolt vonalakban fehér inkrusztáció ma­radványai?). Méret: 4,5 x 3,4 cm; V: 0,8 cm. 21. sz. töredék (nyakas edény) Bekarcolt díszítésű töredék feltehetően „mezőzombori típusú" arcos edény alsó nyakré­széből (12. kép 6). Pelyvás (?), homokos, kőzet­törmelékes és kerámiazúzalékos (?) anyagú, ho­mogén barna színű, külső és belső felülete egyaránt érdes. Az arc felépítése: A szimbolikus jellel ellátott arcábrázolásból csupán annak jobb alsó szélét jel­képező bordaszerű kiemelkedés, valamint az ezt kísérő keretező téglalapsor részlete maradt meg. Utóbbi két ferde, párhuzamos vonalból és az azo­kat keresztező rövidebb vonalakból épül fel. Mé­ret: 3,9 x 3,7 cm; V: 0,8 cm, az arcnál 1,2 cm-re kiszélesedik. 22. sz. töredék (hombár) Bekarcolt díszítésű oldaltöredék valószínűleg az 1. sz. arcos edényhez hasonló nagyméretű táro­lóedény nyak/váll találkozásából (12. kép 7). Pely­vás (?), homokos és kőzettörmelékes anyagú. Mag­ja világosszürke színű, külső és belső felülete egyaránt barna színű, simított, fényezésnyomos. Az arc felépítése: A szimbolikus jellel ellátott arcábrázolásból csupán annak jobb alsó szélét jel­képező kiemelkedő, bevagdalással tagolt borda, valamint az ezt kísérő keretező téglalapsor részlete maradt meg. Utóbbi 3 ferde, párhuzamos vonalból és az azokat keresztező rövidebb vonal(ak)ból épül fel. Méret: 11 x 8,5 cm; V: 0,9-1,4 cm. AZ S191 SÍR ÉS MELLÉKLETEINEK LEÍRÁSA Az S191 számú temetkezés 2003 novembe­rében került elő a 3. sz. főút elkerülő szakasza mellé mélyített Ny-i vízelvezető árok Ny-i falában. Tájolása DK-ÉNy-i, mélysége a föld­felszíntől 43 cm, megmaradt hossza pedig 70 cm (6. kép 1). A sírt az árokásáskor bolygatták meg, a koponya és két Spondylus gyöngy ek­kor látott napvilágot. Az ezt követő feltárás során sírgödröt nem tudtunk megfigyelni. A sír nem mélyedt a sárga „altalajba", a felső kevert, fekete földben helyezkedett el, alját viszont a sárga „altalaj" képezte. In situ talál­tuk az alsó állkapcsot, valamint a nyakrészen 1 db Spondylus gyöngyöt. Két további gyöngy a bontás során a fej környékén került elő. A gyöngyök feltehetően nyaklánc részei voltak (2. sz. melléklet; 6. kép 2a-e). A váz bal oldali fekvésű, erősen zsugorított helyzetű, hiányos, rossz megtartású volt. A sír anyagának antro­pológiai elemzése még nem jelent meg (a töb­bi garadnai temetkezésre lásd: KŐVÁRI­SZATHMÁRY 2004). A csontokból radiokarbon kormeghatározás történt (CSENGERI 2010, 230). A mellékleteket a hát mögé helyezték el. A szájával lefelé fordított, belül okkeres házi kerámia tál (5. sz. melléklet; 7. kép 1) alatt találtuk a két díszített finomkerámia edényt (1. és 4. sz. melléklet; 4-5. kép, 6. kép 3c), DK-re pedig az őrlőkövet (6. sz. melléklet; 7. kép 2). A 4. sz. okkeres edényhez tartozhatott a két darab okkeres kavics (3. sz. melléklet; 6. kép 3a-b). Mellékletek 1. Megegyezik a 2. sz. arcos edénnyel, leírását ld. fentebb. 2. Négy darab szabálytalan hordó alakú, nagy­méretű, hosszában átfúrt (SlKLÓSI-CSENGERI 2011, 1.3 típus) és egy darab hengeres, nagyméretű, hosszában átfúrt Spondylus gyöngy (SlKLÓSI­CSENGERI 2011, 1.5 típus). Méretek: a) H: 3,7 cm; legnagyobb SZ: 2,9 cm; b) H: 3,3 cm; legnagyobb SZ: 2,1 cm; c) H: 3,2 cm; Á: 1,3 cm; d) H: 4,3 cm; legnagyobb SZ: 2,4 cm; e) H: 3,4 cm; legnagyobb SZ: 2,8 cm (6. kép 2a-e). 3. Két darab formátlan, okkerrel borított kvarckavics (?) (6. kép 3a-b). Méretek: a) 3 x 2,1 x 1,6 cm; b) 3,2 x 2,6 x 2,5 cm. 4. Bekarcolt díszítésű, háromnegyed gömbös testű csésze (6. kép 3c). Finom, valószínűleg isza­polt anyagú, kívül barna-sötétszürke foltos, belül sötét szürkésbarna színű, kívül-belül simított, fé­nyezett felületű. Pereme egyenesen levágott, teste kissé nyomott, alja enyhén homorú kiképzésű. Az edény perem alatti díszítése ferde vonalkákkal kitöltött belsejű függő háromszögekből álló sor,

Next

/
Thumbnails
Contents