A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - CSENGERI Piroska: Középső neolitikus arcos edények Garadnáról (Hernád- völgy)

Középső neolitikus arcos edények Garadnáról 75 ahol a háromszögek felső lezárását maga az edényperem adja. Némely háromszög alsó csúcsáról kettős rombuszminta függ alá. Az edény testén 4 szimmetrikusan elhelyezett, kerek bütyök található, melyek körül rövid, egymással nem összefüggő beszurkálásokból álló minta fut körbe, azon kívül pedig 9 sűrűn bekarcolt koncentrikus kör található. A „körülárkolt" bütykök közötti zónákban egy vonallal bekarcolt szabálytalan rombusz- és nyílhegy-motívumokból álló minta figyelhető meg. Az edényfenékhez közeli díszítés 4 ritkásan elhelyezett, bekarcolt, párhuzamos, vízszintes vonal. Az edény belsejében és külső részén (a száj és a fenék közelében) néhány helyen vörös okkernyomok. Ragasztott, kiegészített. M: 7,2 cm; PÁ: 10,8-11 cm; FÁ: 4,2 cm; V: 0,2-0,3 cm-től indul. 5. Félgömb alakú, kissé aszimmetrikus felépítésű, díszítetlen házi kerámia tál (7. kép 1). Pelyvás (?) és tört kavicsos anyagú, kívül-belül vörösesbarna-barna-sötétszürke foltos, simított felületű, bevonatos. Külső bevonata helyenként megkopott, felületén nagyon finom seprőzés nyomai figyelhetők meg. Pereme lekerekített, teste szűkülő, alja enyhén homorú kiképzésű. Az edényalj az egyik oldalon egyenes lefutású, a másikon kissé profilált. Az edénytest középső részén 4 szimmetrikusan elhelyezett lapos, széles fogóbütyök található. Ragasztott, kiegészített. M: 14,1-14,5 cm; PÁ: 25,225,9 cm; FÁ: 7,6-7,8 cm; V: 0,5 cm-től indul. 6. Szabálytalan cipó alakú, szürke színű, apró szemcsés anyagú, vulkanikus vagy metamorf kőzetből készült, peremesre kopott őrlőfelületű alsó őrlőkő (7. kép 2). Külső oldala sima, lapos. H: 25,9 cm; SZ: 13,5 cm; V: 1-4 cm. AZ S22 JELENSÉG LEÍRÁSA Méret: 100 x 75 cm; előkerülési Mé: 35 cm; törmelék és edény V: 35 cm. A felszíntől kis mélységben, a kevert, fekete földben találtunk rá a hosszúkás alakú, apró paticsos, égett földdel kevert törmelékre. A törmelék alatt összerogyva, a felső részével az oldalára dőlve feküdt a nagyméretű arcos tárolóedény (1. sz. arcábrázolásos edény: leírását ld. fentebb; 12. kép, 3. kép 1-2). A paticsos törmelék az edény belsejében is megtalálható volt. Az edény felszedésekor alóla két őrlőkő került elő a jelenség K-i szélén: egy cipó alakú, homorú őrlőfelülettel és egy szélesebb őrlőkő, vízszintes őrlőfelülettel. A jelenség még a sárga „altalaj" felett véget ért. AZ ARCÁBRÁZOLÁSOS LELETEK ÉRTÉKELÉSE A fent leírt 1-2. sz. edények és 3-22. sz. töredékek mind ún. „sarlómotívumos" arcos edényekből származnak. E szimbolikus jellel ellátott arcábrázolásokat először Kalicz N. és Makkay J. gyűjtötte össze az 1970-es években (KALICZ 1970, 34-35; KALICZ-MAKKAY 1972, 13-15, Abb. 9, 1-6; 1977, 59, 61-64, Abb. 3, a-e, Abb. 4), az utóbbi időben pedig Kalicz N. és Koós J. (KALICZ-S. KOÓS 2000a), valamint Raczky P. és Anders A. (RACZKY-ANDERS 2003) adták részletes elemzésüket. A „sarlómotívumos" arcos edények szimbolikájával Domboróczki L. is foglalkozott (DOMBORÓCZKI 2005). A bükki kultúra edényeit korábban J. Lichardus írta le (LLCHARDUS 1974, 58). Ezen összefoglalások felmentenek a párhuzamok összegyűjtése és minden részletre kiterjedő elemzése alól, jelen munkában csupán a lelettípussal kapcsolatos, témánk szempontjából legfontosabb megállapításokat közöljük. Főképpen a garadnai darabok e körben való elhelyezésével foglalkozunk, valamint kiemeljük az eddig ismert leletekétől eltérő jellemzőiket. A szimbolikus jellel ellátott arcábrázolások a Kárpát-medence K-i felén, a Körösöktől Éra eső területek vonaldíszes közösségeinek idoljain és arcos edényein fordulnak elő az AVK legkorábbi fázisától a középső neolitikum végéig (KALICZ-S. KOÓS 2000a, 21; RACZKY-ANDERS 2003, 159, 162-163). A korai darabok közé sorolhatunk FüzesabonyGubakút idolfején (DOMBORÓCZKI 1997, 164, Cat. No. 57; 2005, Fig. 4, 4; KALICZ-S. KOÓS 2000a, 21, 14. kép 7; RACZKY-ANDERS 2003, 162-163, Fig. 2, 2) és Tiszavalk-Négyes arcos töredékén kívül (KALICZ-MAKKAY 1977, 63; RACZKY 1988, 27-28, 21. kép 1; NAGY 1998,