A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - SZOLYÁK Péter: Elsődleges nyersanyag-feldolgozás nyomai a szeletai kvarcporfír lelőhelyén (Bükkszentlászló)

48 Szolyák Péter A szentistván hegyi roetaandezit formáció bagolyhegyi metarioiit tagozatának északi határa A leietek megtalá

lásának [ nwítts ttmvi r 1. kép. A 2010-ben és 2011-ben gyűjtött bükkszentlászlói pattintott kövek topográfiai helyzete Fig. 1. Topographical situation of the knapped stones finding in 2010 and 2011 kított kőtömbök és rögök kategóriájába sorolható. Jelen tanulmány azt a négy darab, 2010ben és 2011-ben megtalált szeletai kvarcporfír leletet ismerteti, melyek nem a fent említett csoportba tartoznak, és ezért a bükkszentlászlói nyersanyagbázis egy kisebb területének (Kaán Károly-forrás és környéke) a régészeti lelőhelyként történő bejegyzését elsőként alapozhatják meg. A közelmúltban Tóth Zoltán Henrik Bükkszentlászló-Hideg-víz területéről egy másik, számszerűleg gazdagabb leletanyagot ismertetett hasonló földrajzi-földtani szituációból. Publikációjában felvetette egy őskőkori műhely egykori létezésének lehetőségét is és arra utalt, hogy az érintett területet a „Bábonyi-Szeletai techno-komplex nagyjából 100 ezer éves időtartamában használták nyersanyaggyűjtésre " (TÓTH 2011). A szeletai kvarcporfír kémiai összetételével, kialakulásával, régészeti jelentőségével kapcsolatban már számos mértékadó feldolgozás született. A leletek részletes ismertetése előtt, fontosnak tartom az idevágó földtani, ásvány- és kőzettani, nevezéktani és régészeti ismeretek ezek alapján történő rövid összefoglalását.