A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - VÁMOSI Katalin: A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom építéstörténete

474 Vámosi Katalin kiváltva ezzel. A templom természetes fénye a nyugati deszkaburkolatú főbejárati homlokzat felső traktusán, valamint az oldalfalak nagy, töredékes körablakain

7 keresztül érkezik a térbe, amely világos, tágas templomhajót eredményez, ellentétben a keletelt szentély csekély megvilágításával, ami a keresztet formázó „ablakocskákon" szűrődik be a délelőtti órákban. Az apszis fehér színű falazatát díszítő kis méretű ablakokból formált kereszt alsó szárai mellett, a mennybe vezető lépcsők előtt a négy evangélista — bal oldalon Máté és Márk, jobbra Lukács és János — alakja követi egymást, amelyeket Xantus Géza csíkszeredai festőművész festett 1996-ban (VELKEY 2004, 66).

8 Szintén a szentélyhez tartozik a nagy kereszt és az ikonosztáz négy mobil alapikonja — balról jobbra Myrai Szent Miklós, az Istenanya, a Megváltó Krisztus és Szent János evangélista

9 — amelyeket a görög katolikus szertartások alkalmával a diadalív vonalába helyeznek el, kvázi a képfalat szimbolizálandó. Készítője dr. Kárpáti László grafikusikonfestő, miskolci művész (5. kép). A templomhajó stációképeit B. Kopp Judit szobrász faragta hársfából 1994-ben. Vasbetonból épült a templom vízszintes teherhordó szerkezete, falazata, pedig kőből és téglából

1

0, amelynek vastagsága a temp7 A körablakok 2,75 m sugarúak. Műszaki leírás az Avas-dél Városközpont és parókiák építész kiviteli tervéhez. Készítette: Ferencz István építész tervező. 8 Jelzés jobbra lent: Xantus Géza 1996. Még ebben az évben Seregély István egri érsek meg is áldotta szentmise keretén belül. 9 A négy ikon fakeretét Zombor Tibor kistokaji asztalos mester készítette 2002-ben. Az ikonok szintén 2002-ben készültek. 1

0 A teherhordó falak anyaga: faragott kő és tégla, azaz vegyes falazat, opus mixtum, amit gyakran alkalmaztak a bizánci és barokk építészetben. A külső kéreg rész fagyálló téglával burkolt, helyenként monolit vasbeton erősítéssel ellátott. Az ajtók mindegyeke egyedi tervezésű tölgyfából készült hasonlóan az ablakkeretekhez, utóbbiak hőszigetelt üvegezésűek. A Miskolc Avas-városközpont templom és parókiák Építészeti engedélyezési lomhajóban különböző méretű, a legvékonyabb 38 cm, a legvastagabb 116 cm.

1

1 A lineárisan váltakozó falvastagság lehetőséget teremtett üregek, falazati térbővületek és reliefszerű plasztikák kialakítására, és helyenként a tégla faragásait, visszacsiszolásait, natúr állapotát meghagyva a tervező tulajdonképpen meg is bontotta a falak egységes felületét (6. kép). A vörös téglarész meszeletlensége, a síkmennyezet acél főtartóinak takaratlansága, a szentély konzoljainak festetlensége, valamint a vasbeton kórus vakolatlan alja és a nyers vasbeton oszlopok befejezetlensége, olyan hatást vált ki, mintha már a pusztulás, kopás jelei, azaz az idő vasmarka munkálkodott volna az említett felületeken. Ferencz István tudatosan építette be koncepciójába az időt, mint formáló erőt, amely tevékeny szerepet vállal az épületek állagának módosulásaiban, és lenyomatai láthatóvá válnak az évek során. Építészeti tervében már a templom új épületénél modellálta, megidézte az idő múlásának következményeit. Eredeti szándéka szerint munkatársaival együtt, saját kezűleg bontották volna vissza a felhúzott falakat, amit a hatalmas méretek tettek lehetetlenné (MASZNYIK 2004, 73). Két felekezet, a római és görög katolikus egyház használja közösen a templomot. Oldalkápolnáik 1

2 közvetlenül kapcsolódnak a templomhajóhoz, de önálló egységként funkcionálnak, ugyanis párnázott, zárható bejárataik révén külön használatra alkalmasak, a hozzákapcsolódó sekrestyékkel és emeleti hittantermekkel együtt. tervéhez. Készítette: Ferencz István, Miskolc, 1989. december. 1

1 Miskolc Avas-városközpont templom és parókiák kiviteli tervdokumentációja. Készítette: Bortnyák Imre szerk. tervező, Miskolc, 1990. április. 1

2 Mindkét kápolna területe azonos méretű, nettó 152,4 m

2. Ötven ülő- és kb. harminc állóhely található benne. Avas-Dél Városközpont templom és parókiák engedélyezési terve. Tervező építész: Ferencz István.