A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - VÁMOSI Katalin: A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom építéstörténete

A miskolci avas-déli római és görög katolikus templom 475 A római katolikus kápolna balra nyílik a templomtérből. Négyszögű terének keletelt szentélye az oltárral, az oltárképpel és az ambóval, a sekrestye felé eső oldalon található. Az oltár famunkáit ifj. Hajdú János készítette, míg az oltárkonstrukciót maga az épület tervezője. A szárnyas oltár megfestése Máger Ágnes

1

3 festőművész nevéhez kötődik, felszentelése 1994. december 24-én történt. A triptichon nyitható szárnyaink belső oldalára attribútumaikkal a négy evangélista domborműve került, mellettük közvetlenül az Ige megtestesülésének időpontját jelző esemény, az üdvtörténet szempontjából fontos Angyali üdvözlet

1

4 (LOSONCZI 1994, 4) jelenete látható a középső festett táblaképen (7. kép). Az oldalszárnyak külső oldalán a Golgota fájdalommal teli, drámai hangvételű jelenete elevenedik meg a sötét égbolt alatt. A bal táblaképen az ájult Szűz Mária és az őt támogató asszony alakja ábrázolódik, lineárisan folytatódva a jobb oldali szárnyon Mária Magdolna, János és a megfeszített Jézus alakjával. Krisztus meggyötört teste a keresztfán szenvedéséről tanúskodik, amit a kavargó szürkéskék-fekete felhőtömeg még inkább felerősít, tovább fokoz. A Szűzanya összeroskadó alakja elementáris erejű fájdalmat tükröz, ami kitölti a bal táblaképet, és kissé eltolja a kompozíció súlypontját, magát a korpuszt jobbra. A háromszög kompozíció bal sarokpontjában a vörös köpenyt viselő asszony átöleli Máriát, jobbra a legszélsőbb alak, Jézus legkedvesebb tanítványa, Szent János apostol és evangélista szintén vörös árnyalatú ruhában, a térdre hulló, széttárt karú, színes ruházatú Mária Magdolna mögött áll. Az előtér négyalakos re/wusso/r-csoportjának színvilága, a vörös-kék-sárga-vörös ritmikus váltakozása is tükrözi összetartozásukat, egységüket a 1

3 A középső táblaképen jelzés jobbra lent: „Anno domini 1993 Máger Agnes. " 1

4 A középső fatábla 2 x 3,2 m nagyságú. 1993-ban készült el a teljes szárnyas oltár és következő évben szentelték föl. gyászban, mindemellett az eltolt háromszög alapját is adják, és szinte keretbe foglalják a fájdalmas, sötét színben kavargó jelenetet, amelynek csúcspontjában a keresztre feszített Názáreti Jézus áll. A golgotai jelenet megfogalmazása, hasonlóan az Annuntiatio megfestéséhez, a keresztény ikonográfia hagyományát követi. A Madonna deli' umiltá táblaképen liliommal a kezében, az éppen megérkező Gábriel arkangyal egy domboldalon adja hírül Máriának az örömteli hírt, kecses gráciával meghajolva a Szűz előtt, kézmozdulatával üdvözölve — szinte hallhatóvá válik köszöntése: Ave Maria, gratia plena — aki csodálkozó, kérdő, finom kézmozdulatával beteljesíti a küldött gesztusát. Az angyal nápolyi sárga színű, lebegő ruházata, lábhelyzete, szétterülő szárnyai a földet érés pillanatát tükrözik, amelynek következtében mozgó testhelyzete némiképpen megmarad. A kontrapunkt Mária nyugalmat árasztó, kék és bíbor színű drapériákkal gazdagon övezett karakteres ülő alakja, a háttér fáival, közvetlen környezetével, a természettel. A jobb kezében tartott könyvtekercs Izajás jövendölésére utal, amely szerint: „íme, a Szűz fogan, fiút szül" (Iz 7,14). A sárga-kék, a piros-zöld komplementer színkontrasztok erőteljes, izzó koloritot teremtenek meg a képfelületen. A görög katolikus kápolna ikonosztáza alap képsorból áll, azaz egy képsoros, mint a görögországi görögkeleti templomok képfala. A 6-7. században nem építettek képállványt, csak a négy alapkép: Szent Miklós, az Istenszülő, a Megváltó Krisztus és a templom védőszentjének ikonja helyettesítette a lerekesztő rácsot, amely az 5. században — az ikonosztáz tulajdonképpeni kialakulásakor — még funkcionált, ugyanis az alacsony elválasztó rács bejárat melletti oszlopain függtek a Krisztus és Mária ikonok. Ezt a formát tovább bővítve a mennyezetig építették a többszintes favázat, amelyre meghatározott szabályok szerint, rendszerint negyvennyolc szentképet