A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - PIRINT Andrea: A Napóleon-kultusz képzőművészeti emlékei képes levelezőlapokon

444 Pirin t Andrea A képeslapok jelentős része meríti illuszt­rációját a Napóleon-kori, a hatalmat kiszolgá­ló-alátámasztó nagyművészeti alkotások gaz­dag világából. Mindenekelőtt a Napóleon­ikonográfiát alapvetően meghatározó arcké­peket említjük: a versailles-i, luxemburgi, chantilly-i, lipcsei múzeumok, a párizsi Louvre és Musée de l'Armée, a fontainebleau­i palota, a drezdai képtár, a bécsi Belvedere és a londoni National Tate Gallery gyűjteménye­iből. Köztük találjuk természetesen a Bona­partét első konzulként megörökítő képmáso­kat Francois-Pascal-Simon Gérard-tól (1770­1837), 5 Anne-Louis Girodet-tól (1767-1824), 6 vagy Antoine-Jean Grostól (1771-1835). 7 Felidéződnek a csá-szárrá lett Napóleont ko­ronázási díszben ábrázoló uralkodói portrék Robert Lefévre-től (1756-1831), 8 valamint Gérard-tól, aki több példányban is megfestet­te reprezentatív kompozícióját. 9 Gazdag tár­házát találjuk azon ábrázolásoknak, amelyek valamely történelmi eseményhez kapcsolódó­an portretírozzák a nagy embert. Jelen van­nak a Bonaparte legkorábbi hőstetteihez kö­tődő arcképek, így Gros munkája, a Bonaparte az Alcole-i hídon címen közismert alkotás, 10 amely az olasz-országi hadjárat legendás pil­lanatát idézi fel, s a mintegy négy évvel ké­sőbbi, hasonlóan merész katonai húzáshoz kötődő lovas kompozíció, a Bonaparte átkel a Szent Bernát-hágón, Jacques Louis David (1748-1825) műhelyéből (1. kép) A 5 1803. (olaj, vászon 62 x 53 cm) Musée Condé, Chantilly. Reprodukálja: ZM N, N8. 6 Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N9 és 572. 7 1802. Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N10. 8 Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N31­32 és 554. 9 1804. Drezdai Képtár. Reprodukálja: ZM N, N33; Ugyanazon kompozíció a Musée de Versailles gyűjteményében. Reprodukálja: ZM N, N34. 1 0 1798. (olaj, vászon 73 x 59 cm) Louvre, Párizs. Reprodukálja: ZM N, N20-24 és 565. 1 1 Az 1800-ban született kompozíciót (olaj, vászon 261 x 221 cm) David utólag még négy változatban megfestette. Két példányt őriz a Musée de Ver­sailles. Az ún. második versailles-i verziót repro­dukálja: ZM N, N25 és 553. Az 1803-ban festett J. L. OJVIJ S I[ h'eon Jen St. llcrnharj u':e, . :ri'.'.'f/.-: .-»j. l iKMI GemJMe-GM.erie. Urai.) 1. kép. J. L. David: Bonaparte átkel a Szent Bernát­hágón, 1803. (ZM N, N26.) Kiadó: J. Löwy, Bécs Fig. 1. J. L. David: Napoleon Crossing the Alps, 1803. (Zemplén of Museum Szerencs, Napoleon Collection, N26) Publisher: J. Löwy, Wien. Az I. Napóleon korában született nagymű­vészeti alkotások java része sokfigurás kom­pozíció, melyek a győztes imperátor dicsősé­gét tetteinek felidézésével hirdetik. Ezek egyik leghíresebbike a Gros-féle Bonaparte meglátogatja a jaffai pestiskórházat, 1 2 mely­nek eseménye időben ugyan megelőzi Napó­leon császárságát, de megrendelésére, s az általa közvetített — Napóleon isteni mivoltát sugalmazó — eszme kidolgozására már a csá­szárság idején került sor. Az 1804-es koroná­zástól kezdve sorra születtek a triumfális, s a jelentős diplomáciai eseményeket dokumen­táló festészeti alkotások, melyeket a szerencsi — időrendi sorrendben harmadik — példány 1834 óta a bécsi Belvedere gyűjteményében. Reprodu­kálja: ZM N, N26. 1 2 1804. (olaj, vászon 532 x 720 cm) Louvre, Párizs. Reprodukálja: ZM N, N199.

Next

/
Thumbnails
Contents