A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - PIRINT Andrea: A Napóleon-kultusz képzőművészeti emlékei képes levelezőlapokon

A Napóleon -kultusz képzőm űvészeti emlékei képes le velezőlapokon 445 2. kép. H.-P. Delaroche: Napóleon a lemondását követően a fontainebleau-i palotában 1814-ben, 1845. (ZM N, N71.) Kiadó: E. A. Seemann, Lipcse Fig. 2. H. -P. Delaroche: Napoleon 's first abdica­tion at Fontainebleau, 6 April 1814. 1845. Publisher: E. A. Seemann, Leipzig. múzeum képes levelezőlapjai maguk is sorra reprodukálnak. A történések időrendjében elsőként magát a koronázási ünnepséget kell megemlítenünk, melynek David-féle prezen­tációja az egyetemes festészet egyik legismer­tebb vizuális toposza. 1 3 Az 1805-ös austerlitzi fényes győzelem emlékét mindenekelőtt Gérard hatalmas vászna idézi meg az utókor számára, melyet a császár az államtanács ülés­termének dekorálására rendelt. 1 4 A két évvel későbbi eylau-i csatát örökíti meg Gros, 1 5 az újabb két év múlva következő regensburgi 1 3 Napóleon koronázása VII. Pius pápa előtt a pári­zsi Notre Dame-ban, 1805-1807. (600 x 1000 cm) Louvre, Párizs. Reprodukálja: ZM N, N206-208. 1 4 Az austerlitzi csata, 1810. (olaj, vászon 510 x 958 cm) Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N220-222. 1 5 Napóleon az eylaui csatában, 1808. (533 x 800 cm) Louvre, Párizs. Reprodukálja: ZM N, N509. csata egy jelenetét pedig Claude Gautherot (1769-1825). 1 6 Hogy Napóleon jelentősebb diplomáciai tárgyalásainak képi elbeszélései se maradjanak említetlenül, példaként soroljuk Grosnak a I. Ferenc osztrák császárral, 1 7 és Marie-Nicolas Ponce Camus-nek (1778-1839) a Károly főherceggel történő találkozást do­kumentáló festményét. 1 8 Lajos Fülöp idején új lendületet kapott a Napóleon-legenda nagyfestészeti megidézése, sőt mi több, továbbmesélésének folyamata is elindult. Számos olyan vizuális toposz szüle­tett meg ez idő tájt, amely mai napig a Napóleon-emlékezet része. 1836-ra datálód­nak Horace Vernet (1789-1863) jól ismert kompozíciói a jénai, friedlandi és wagrami csatákból vett jelenetekkel. Az egyes fest­mények címe csataképre utal, ám a véres ütközetek helyett az azokat irányító hadvezér méltóságteljes alakja kerül a középpontba. 19 Ez időben születnek Hyppolite-Paul Delaroche (1797-1856) híres festményei, melyek sorát 1840-ben az életerős hadvezért dolgozó­szobájában megjelenítő portré nyitotta, 2 0 majd öt év múlva következett az a képmás, amely az 1814-es, első lemondás drámai szituációját idézi meg, s a már megtört ember lel­kiállapotára helyezi a hangsúlyt (2. kép). 2 1 1 6 Napóleon megsebesülése Regensburgnál, 1810. (370 x 510 cm) Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N262-263 és 595. 1 7 Napóleon és I. Ferenc osztrák császár találkozása az austerlitzi csata után, 1812. (olaj, vászon 380 x 532 cm) Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N228-230 és 574. 1 8 Napóleon és Károly főherceg találkozása Stammensdorfnál, 1812. Musée de Versailles. Rep­rodukálja: ZM N, N585. 1 9 A jénai csata, 1836. Musée de Versailles. Repro­dukálja: ZM N, N231-233.; A friedlandi csata, 1836. Musée de Versailles. Reprodukálja: ZM N, N240-242; A wagrami csata, 1836. Musée de Ver­sailles. Reprodukálja: ZM N, N266-273 és 566. 2 0 Library of Congress, Washington. Reprodukálja: ZM N, N36-37. 2 1 Napóleon a lemondását követően a fontainebleau­i palotában 1814-ben, 1845. Museum der Bildenden Künste, Lipcse. Reprodukálja: ZM N, N71-78.

Next

/
Thumbnails
Contents