A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
Abaúj és Torna vármegye egyesülései 385 egyesitett megye közgyűlése fog az 1870:XLII. tc. értelmében szabályrendeletileg intézkedni, ugy azonban, hogy az egyesitett megye járásainak száma egygyel kevesebb legyen, mint a két megye járásai együtt voltak. Az ezen intézkedés következtében hivatal nélkül maradt tisztviselők, illetőleg a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai, végkielégítésül egy évi fizetésükre igényt tarthatnak. 4. § Abauj és Toma megyék ingó és ingatlan vagyonára nézve az 1876:XXXIII. törvénycikk II. fejezetében az egyesitett megyék vagyonát illetőleg meghatározott alapelvek lesznek alkalmazandók. 5. § Országgyűlési képviselő-választás tekintetében Abauj-Torna megye, az eddigi beosztás és székhelyek fentartása mellett, hét választó-kerületet képez. Az 1. §-ban emiitett hét községnek képviselőválasztó-kerületbe leendő beosztása iránt pedig Gömör megye bizottsági közgyűlése fog, belügyministeri jóváhagyás fentartása mellett, intézkedni. Minden választó-kerület csak egy képviselőt választ. Ezen megyében az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 17-20. és 117. §-ban elrendelt módon új központi választmány alakítandó, melynek megbízása az idézett törvény alapján alkotott központi választmányok megbízásával szűnik meg. Addig pedig, mig ezen központi választmány megalakul, Abauj és Torna megyék jelenlegi központi választmánynyai együttesen folytatják működésűket. Az 1848:V. törvénycikk 5. §-ának és az 1874:XXXIII. törvénycikknek jelen törvénynyel ellenkező határozatai hatályon kivül helyeztetnek. 6. § Ezen törvény életbeléptetése idejének meghatározása és annak végrehajtása a belügyministerre bizatik." 5 4 Ily módon tehát bekövetkezett Abaúj és Torna vármegye utolsó egyesítése, amely a történelmi Magyarország élte végéig, 1920-ig maradandó közigazgatási keretét jelentette a térségnek. Mindössze annyi változás történt, hogy az 1884. évi 7. törvénycikk 1. § 4. pontjának értelmében az egyesített Abaúj-Torna megyétől Erdőhorváti, Komlóska, regéci Háromhuta (régebben: Ó-, Közép-, Újhuta) községek Zemplénhez, ugyanezen törvény 6. pontjának rendelkezése szerint (TornajSzentjakab község pedig Borsod vármegyétől Abaúj-Tornához csatoltatott. 5 5 A hegyközi községek Zemplénhez csatolását nemcsak Sátoraljaújhely közelsége, hanem az orográfiai viszonyok is indokolttá tették. (TornajSzentjakab visszahelyezésénél viszont a törvényalkotót a történelmi tradíció figyelembe vételén kívül lehetséges, hogy valamiféle kopenzálási szándék is vezethette. Nyilvánvaló, hogy az államrezon kizárólagos szempontja szerint ugyanazok a tényezők, racionális megfontolások fennállottak a korábbi két egyesítési kísérlet idején is, mint amelyek a kicsiny Torna megyének 1881-ben egy nagyobb közigazgatási egységbe való integrálásához vezettek, de ezek a kísérletek a rendek, illetve az ellenérdekelt megyei bürokrácia ellenállása miatt kérészéletűnek bizonyultak, pedig a kicsiny megye adózó lakosságának nyilvánvalóan nagy megterhelést jelentett korábban is a megyei apparátus eltartása. Mit tarthatunk alapvető különbségnek a korábbi egyesítések és az 1881. évi egyesítés véghezvitele között? Nézetem szerint azt, hogy míg az előző két egyesítés oktrojált, kierőszakolt volt, addig ez utóbbi alkotmányos keretek között történt. Jól példázza ezt, hogy az 188l-ben az egyesített megye közgyűlése szabad kezet kapott a járási beosztás kialakítására azzal a meghagyással, „hogy az egyesített megye járásainak száma egygyel kevesebb legyen, mint a két megye járásai együtt voltak. ' 5 6 Eddig Abaúj alsóbb igazgatási egységei voltak a szikszói, csereháti, kassai, gönci, füzéri járások; a kis Torna megye pedig a felső és alsó járásból állt, az egyesítés után 5 4 CJH, 1881, 64. http://www . 1000ev.hu/index.php?a=3¶m=60 21 (2011. december 15.) 5 5 CJH, 1884. 7; Ld. még erről EDELÉNYI-SZABÓ 1928, 664. 5 6 Uo.
