A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
386 Szalipszki Péter ezek összevonásával jött létre Abaúj-Torna vármegye tornai járása (3. kép). Az 1881-ben kialakított, majd 1884-ben némileg módosított Abaúj-Torna vármegye határai már semmit nem változtak 1920-ig, és ugyanez a helyzet az egyesített vármegye járási határaival is. A terület közigazgatás történetében mindössze két említésre méltó változást találunk 1884 és 1920 között, jelesül, hogy a gönci járás székhelye Göncről Abaújszántóra, a füzéri járás székhelye pedig Füzérről Zsadányra került. Ezen székhelyváltozások okának, körülményeinek megismerését további levéltári kutatások alapozhatják meg. A trianoni diktátum területi „rendezése" megfelezte megyénket (4. kép), és AbaújTorna vármegye székhelye, Kassa is az újonnan kreált, mohó utódállam, Csehszlovákia területéhez került. (A 3317 km 2 területű Abaúj-Torna vármegyéből 1672 km 2 maradt meg Magyarországnak és 1645 km 2 került Csehszlovákiához.) 5 7 Köztudomású, hogy a határok kialakításánál sem az etnikai szempontok, sem a (valóságos) természeti képződmények nem játszottak semmiféle szerepet. Ezek után nem meglepő, hogy a csonkolok nem voltak tekintettel Magyarország megelőző közigazgatási határaira sem, mégis érdekes módon a tornai rész esetében a trianoni határ hozzávetőlegesen megegyezik az 1881 előtti kicsiny Torna megye alsó és felső járásának határával. GYŰJTEMÉNYEK RÖVIDÍTÉSEI BAZMLt — Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc IV. 501/a — Borsod vármegye levéltára, Borsod vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei IV. 501/e — Borsod vármegye levéltára, Borsod vármegye közgyűlési iratai CJH — Corpus Juris Hungarici 1896 és 1897 5 7 EDELÉNYI-SZABÓ 1928, 658 országos táblázata alapján. Molnár Endre szerint „Az utólagos kisebb határmódosítások után, az új, pontosabb, kataszteri felmérések szerint a megcsonkított megye 1 679 km 2 kiterjedésű. MOLNÁR 1935, 10. 1836-1868. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár, Budapest 1869-1871. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár, Budapest 1881. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár, Budapest 1884-1886. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár, Budapest SAK — Státny archív v Kosiciah (Állami Levéltár, Kassa) AZ — Abovska zupa (Abaúj megye) ATZ — Abovsko-Turnianska zupa (AbaújTorna megye) IRODALOM ifj. BARTA János é. n. A 18. század története. Pannonica Kiadó, Budapest. CSORBA Csaba 1983 Abaúj történetének vázlata. In VIGA Gyula (szerk.): Néprajzi vidékek Borsod-AbaújZemplén megyében. IV. Abaúj Néprajza. Miskolc. 2002 Az Árpád-kori vármegyéktől BorsodAbaúj-Zemplénig. In VIGA Gyula (szerk.): Megyekönyv. Miskolc. 85-142. Dr. DIÓS István (szerk.) 2007 Magyar Katolikus Lexikon IX. Szent István Társulat, Budapest. EDELÉNYI-SZABÓ Dénes 1928 Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területi változásai. Magyar Statisztikai Szemle VI, 613-714. GYÖRFFY György 1959 A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. In KODOLÁNYI János (sorozatszerk.): Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1963-1998 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Budapest. FÉNYES Elek 1851 Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben, körülményesen leíratik. I. Pest. Új kiadás: 1984, Szeged. http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/ (2011. december 15.) H. BALÁZS Éva 1989 A vármegye felszámolása, a kerületi bürokrácia. In EMBER Győző-HECKENAST
