A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
384 Szalipszki Péter törvényhozási uton eszközlendő átkebelezése után történhetik meg." 5 0 Az Aszalóval történt csere kapcsán sokszor emlegetettük, hogy Belsőbőcs Abaújtól átkerült Borsod megye igazgatása alá, a fent idézett törvény értelmében egyesülése azonban még mindig nem volt lehetséges KülsőBőccsel, mert az meg Zemplén vármegyéhez tartozott. Az akadály az 1881. évi 63. törvénycikk által hárult el, amely „némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról' 51 rendelkezik és egyebek között Külső-Bőcsöt Zemplén megyétől Borsodhoz csatolja. Ezzel el is jutottunk Abaüj és Torna vármegye végső, 1881. évi egyesítéséhez, mert a fenti törvénycikk 1. § 1-3. pontja közvetlenül az egyesítés előtt, mintegy azt előkészítve Abaúj vármegye területi változásairól rendelkezik: „1. Stoósz bányaváros Szepes megyéből Abaúj megyébe; 2. Tihany község Sáros megyéből Abaúj megyébe; 3. Alsó-Regmecz, Felső-Regmecz, Kis-Bányácska, Kis-Kázmér, Mátyás-háza, Mikó-háza, Vily (Vilypusztával), Bis te és Felső-Golop községek Abaujmegyéből Zemplén megyébe;" 5 2 csatoltattak. Torna megyét még nem érintette az 1881. évi 63. törvénycikk területrendezése, de mint látni fogjuk, annál inkább a két vármegye egyesítéséről szóló 1181. évi 64. törvénycikk. Az egyesítés előzménye, hogy: „ Torna vármegye a képviselőházhoz intézett feliratában önálló törvényhatóságának meghagyását kérte; de a törvényhozás az elfogadott és törvényerőre emelkedett javaslattal eldöntötte sorsát." (SZIKLAYBOROVSZKY 1896, 531) Az egyesítést a törvény indoklása főleg pénzügyi szempontból mondta szükségesnek, mert 5 0 Uo. 5 1 CJH, 1881, 63. http://www . 1000ev.hu/index.php?a=3¶m=60 20 (2011. december 15.) 5 2 Uo. a kis területű vármegye közigazgatása aránylag sokba került. Úgy gondoljuk indokolt a nem túl hosszú törvényszöveg teljes közlése, mert abból olyan momentumok is kiviláglanak, amelyeket leggyakrabban nem tartottak fontosnak megemlíteni az Abaúj és Torna vármegye 1881. évi egyesítését valamilyen más összefüggésben megemlítő szerzők. Példaként hozhatjuk fel erre a törvény 3. §-át amely az addigi 2 megye tisztviselőinek sorsát rendezi. „1881. évi LXIV. törvénycikk Abauj és Torna megyék egyesítéséről 1. § Az eddig fennállott Abauj megye és Torna megye "Abauj-Toma megye" elnevezés alatt egy törvényhatósággá egyesittetik, Dernő, Hárskút, Kovács-Vágás, Lucska, Barka, 5 3 Borzova és Szibcze, volt Tomamegyei községek kivételével, melyek Gömör megyéhez csatoltatnak. Az ekként egyesitett törvényhatóságok székhelye Kassa sz. kir. város. 2. § Abauj-Torna megyében ideiglenesen a volt Abauj és Torna megyék bizottsági tagjai képezik az uj megye bizottságát, kivévén az 1. §-ban emhtett hét községben lakó megyei bizottsági tagokat, kik mint ilyenek Gömör megye bizottságába lépnek be. Ezen megye a belügyminister felhívására s az általa kitűzendő határidőben közgyűlést tart, s a bizottságnak az 1870:XLII. törvénycikkben az első alakulásra nézve megszabott módon eszközlendő újra alakítása iránt a szükséges intézkedéseket megteszi. 3. § A volt Abaujmegyei központi és járási tisztviselők, az 1870:XLII. törvénycikk értelmében eszközlendő általános tisztújításig, az egyesitett megyében is megtartják állomásaikat: a volt Tornamegyei központi tisztviselők közül azok, kikre mulhataüanul szükség lesz, a belügyminister jóváhagyása mellett eddigi minőségükben az egyesitett megye tisztikarába vétetnek fel. Az egyesitett megye járásainak uj beosztása iránt az 53 Megjegyezzük, hogy a Csermosnya-völgy községei már az 1850. évi kényszeregyesítés után is Gömör vármegyéhez csatoltattak, de a megyék joghatóságának visszaállításával egyetemben 1860ban a korábbi területi változtatások is érvényüket vesztették. Ld. erről EDELÉNYI-SZABÓ 1928, 664.
