A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései
Abaúj és Torna vármegye egyesülései 383 25. Körtvélyes, 26. Láczi puszta, 27. Lenke, 28. Lutska, 29. Méhész, 30. Nádaska, 31. Perkupa, 32. Petri, 33. Rákó, 34. Szádelő ,35. Szilas, 36. SzentAndrás, 37. Szelecze puszta, 38. Szin, 39. Szilitze. 40. Szögliget, 41 Szőllős-Ardó, 42. Tresztenye, 43. Torna, 44. Udvarnok, 45. Újfalu, 46. Varócz, 47. Vendégi, 48. Zsarnó." 4 6 Láthatjuk, hogy Aszaló a forrói járás községei közé van sorolva, viszont hiába keressük Belsőbőcsöt, nem találjuk az abaúji községek között. Az önkényes közigazgatási rendezés tehát egy több évtizedes vitának vetette végét, és ez olyan intézkedésnek bizonyult, amely az 1860-tól kezdődő enyhülést követő közigazgatási visszarendeződés után sem vesztette érvényét. A két vármegye harmadik és egyben utolsó, 1881. évi egyesítése előtt a legjelentősebb közigazgatás történeti esemény az 1871. évi 18. törvénycikk megjelenése a községek rendezéséről. Ma a község szó szinonimájának a falut tekinthetjük. A község szó előtagjai (kisközség, nagyközség, társközség stb.) színezik, bővítik az alapszó jelentését, de annyi bizonyos, esetükben városról semmi esetre sem lehet szó. Nem így 1871-ben, amikor mint látni fogjuk a citált törvényrészből, a jogalkotó minden, a korban létező és használatban lévő településkategória összefoglaló, gyűjtőfogalmaként értelmezi és használja a község terminust. „/. FEJEZET A községekről általában 1. § A községek: a) városok, melyek a jelen törvény 64. §-a szerint rendezett tanácscsal birnak; b) nagy községek (mezővárosok és nagy faluk), melyek rendezett tanácscsal nem birnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejökből teljesíteni képesek; c) kis községek, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket korlátolt anyagi viszo4 6 SAK ATZ, ltsz.: 1426, 463. doboz 7632/1850 sz. irat. nyaik miatt saját erejökből teljesíteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök. 2. § A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit. 3. § Közigazgatási ügyekben a községek felebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, második fokban a kormány." 4 7 Megyéink soron következő, utolsó egyesítésének nincs közvetlen összefüggése az 1871. évi 18. törvénycikkel, ezért azt nem részletezzük, csupán fejezetcímeit közöljük: II. fejezet: A községi hatóságról és illettőségről; III. fejezet: A községek jogairól és teendőiről; IV. fejezet: A községi képviseletről ; V. fejezet: A képviselő testület gyűléseiről; VI. fejezet: A községi elöljáróságról; VII. fejezet: Az elöljáróság és a képviselők felelősségéről; VIII. fejezet: A községi háztartásról; IX. fejezet: Vegyes és átmeneti intézkedések. 4 8 E legutóbbi fejezet 134-136. §-ai a különböző települések más osztályba kerülésének feltételeit és körülményeit szabályozzák, a 138. § pedig az összeépült települések egyesítésének feltételéül azt szabja, hogy „...ha azt mind a két község lakosságának külön-külön azon része kívánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél többet fizet. Ez esetben az egyesülés meg nem tagadható."* 9 A 139. § pedig olyan községek egyesüléséről szól, amelyek más törvényhatóságok (pl. megyék) területén helyezkednek el: „Két külön törvényhatóság területén fekvő összeépített községek egyesítése csak az egyik községnek az illető törvényhatósági területbe 4 7 CJH, 1871, 18. http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=54 84 (2011. december 15.) 4 8 CJH, 1871, 18. http://www . 1000ev.hu/index.php?a=3¶m=54 84 (2011. december 15.) 4 9 Uo.
