A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

376 Szalipszki Péter holnapjaiban, midőn a megvett adói összeírás, és annak folytában bé adott hivatalos jelentés után Borsodnak szeme ki nyílván, látta otsmány megcsalattatását, csak azon egy gondolat nyugtathatta meg Borsod megye akkori rendeit, hogy valamint maga részéről igazságot szokott, és kívánt kinek, kinek szolgáltatni, úgy hitte más megye sem vonja be árnyéklatokkal a tiszta igazságot. "

3

3 Kiss László szendrői számvivő Borsod megyéhez küldött levele a továbbiakban sem szűkölködik a költőinek szánt, de inkább — úgy mondhatnánk — bombasztikus képekben, mikor tovább érvel Aszaló megtartásának fontossága mellett. Minden bizonnyal szerepet játszhat ebben a vehemens érvelésben az is, hogy a pillanatnyi állás szerint Aszaló Borsod vármegyén belül a szendrői járás igazgatása alá tartozik, viszont az abaúji ellentételezés tárgyaként szereplő Belsőbőcs a csere megvalósulása esetén csakis a miskolci járás fennhatósága alá kerülhet, aminthogy ez be is következett. ,Azonban az álorczáskodás elnyomá a' világosságot, és ezen, ha bár nagyobb figyelmet érdemlett, nyomós tárgynak sértős bevégeztetésére tett intézkedések is segíték a köd alá rejtett napvilágot, azon keresztül nem vergődhetni. Igyekeztek ugyan a Tekintetes megye rendc)i a' dolgot később orvosolni, és az 1827-iki Ország Gyűlésen midőn e' tárgy már már Törvény Czikkelybe hozatott, annak végbe menetelét mégis megakadályozták az érdem tellyes megyei követek'

4 az 1836-ik évi 27. Törvény Czikely értelme szerint olly erős állásban hellyhezék a' kérdésben hozott cserét, hogy annak rogyni, s' 3

3 BAZMLt, IV. 501/e. 1809/1843. 116. fólió 2. számú irat. 3

4 Csorba Csaba mégis konzekvensen, a Megyekönyv mindkét kiadásában 1827-ben jelöli meg Aszaló és Belsőbőcs cseréjének évét. Ez annál inkább érthetetlen, mert a saját írásának illusztrációjaként közölt 1848-as datálású térképeken is világosan látható, hogy ekkor még Aszaló Borsod vármegye, Belsőbőcs pedig Abaúj vármegye igazgatása alá tartozott. (CSORBA 2002, 129, térképek: 90. és 95.) meg semmisülni kelletik, mihent a rendes újabb intézvények foganatban vétetnek. "

3

5 A szendrői számvivő levelének utolsó soraiban arra készteti Borsod megye közgyűlését és rendjeit, hogy kezdeményezze József nádornál új országos biztos kinevezését: „Melly tárgyban szabad légyen nékem csak annyit említésbe venni a T. Vármegye előtt, hogy miután a' czéltvesztett csere dolgában már 2. Országos Biztosi Elnökök el haltak, a mostani pedig a munka végre hajtását nem csak elő nem mozdítja, hanem amint észrevehető, azt tenni sem akarja — méltóztasson a T. Vármegye Ő Cs. Kir. Fő Hertzegségét, az Ország Nádorát, a' mostani helyébe más Országos Biztosi Elnöknek kinevezését megkérni, e tárgyat közgyűlésileg elővétetni, s mind addig sürgetni és zaklatni, még csak a kérdés egészen el nem döntetik, hogy e szerint ha Abaújnak van igaza, ne fájjon szívünk, vélt helytelen elvesztésére Aszalónak, ha pedig T. Borsod vármegye mellett hartzoland az igazság, azt el érve, vegye kebelében, abból mintegy Zsarnoki hatalommal kitaszított kedves tulajdonát. Költ Szendrőben 26-ik Junius 1842. Kiss László számvivő. "

3

6 A forrásunkban hivatkozott 1836-dik évi 27. törvénycikk a különböző vármegyék területén mintegy szigetként lévő településeknek az illető vármegye fennhatósága alá helyezését kezdeményezi: „A bészegellett, vagy több külön Törvényhatóságok alá tartozó helyekre nézve az 1807-ki 28-dik törvénycikkely rendelete e következendőkben módosíttatik: 1. § A több külön Törvényhatóság alá tartozó, vagy bészegellő helyek eránt való kérdések egyedül a köz-igazgatásban fennforgó, és tökéletesen bebizonyítandó akadályok tekintetéből, nem pedig valamelly Törvényhatóság határának terjesztése végett, tartoznak az 1807-ki 28-dik törvényczikkely szerint rendelt országos Biztosság ítélete alá. 3

5 BAZMLt, IV. 501/e. 1809/1843. 116. fólió 2. sz. irat. 3

6 BAZMLt, IV. 501/e. 1809/1843. 116. fólió 2. számú irat.