A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

370 Szalipszki Péter leg, a 19. század első felében, a korban meglehetős súlyú mezőváros, Aszaló még Borsod vármegye igazgatása alá tartozott. Ha megnézzük a vármegyék Görög Demeter által felmért, és a 19. század elején (valamikor 1802 és 1809 között) megjelentetett, Abaúj vármegyét ábrázoló térképet (1. kép) és annak déli csücskét ábrázoló részletét (2. kép), jól látható, hogy Aszaló, mint egy sziget Abaúj vármegyében Borsod vármegye, jelesül a szendrői járás igazgatása alá tartozik. A település Abaújhoz csatolására pedig éppen az 1850. évi egyesítés keretében kerülhetett sor, mert sem az 1844. évi, sem az 1848. évi törvénycikkek nem tartalmazzák Aszaló Abaújhoz (Abaúj-Tornához) csatolásának tényét, márpedig ez olyan jelentőségű igazgatási intézkedés, amelynek feltétlenül törvényben is meg kellett volna jelennie.

1

3 Ez alól csak olyan időszakok jelentettek kivételt, amikor a központi hatalom felfüggesztette az alkotmányt és rendeletileg kormányzott. Ilyen időszak volt II. József uralkodásának 10 éve, és ilyen időszak kezdődött 1849 után is, a szabadságharc leverését követően. Fényes Elek 1851-ben kiadott geographiai szótárában (FÉNYES 1851) minden esetre már Abaúj megyéhez tartozónak írja le a mezővárost: „Aszaló, magyar m. v., Abauj vgyében, Miskolczhoz 3 órányira: 427r. kath., 14 g. kath., 1332re f., 7 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Határa első osztálybeh s igen termékeny; bora jó: van 1587 h. rétje s legelője, 481 h. szőleje, 237 h. erdeje. F. u. a nagyváradi káptalan. Ezen város Borsod vármegyétől csatoltatott ide. " (FÉNYES 1851,1. köt. 55) Aszaló Abaújhoz való (vissza)csatolásának távoli előzménye, hogy a vármegye 1791. kisasszony hava (augusztus) 11-én tartott közgyűléséből, 1220. szám alatt barátságos 1

3 A feltételezést a kutatás későbbi fázisában előkerült, majd alább közölt forrás (Eintheilung der Ortschaften des Abauj-Tornaer Regierungsbezirks - 1850) minden kétséget kizáróan megerősíti. SAK AZ, ltsz.: 1426, 463. doboz 7632/1850 sz. irat. levelet intézett Borsod megyéhez, melyben kifejtették, hogy: „... a' két Szomszéd T. Megye kölcsönös Java azt kínánná, hogy Aszaló Városa, Onga és Bőcs Helységekért végképen cseréltessen el; sőtt ha ezt eszközleni tsak az Ország Gyűlésén lehetne, a' projektált tsere meghatároztatását a' Borsodi Dietális Követ Urak is sürgessék. "

1

4 Azt ekkor még nem tudhatták az abaúji rendek, hogy az uralkodó egyáltalán nem fog országgyűlést összehívni, és minden a közigazgatást (is) illető változtatást csak a saját kútfejére támaszkodva fog véghezvinni, de az minden esetre Borsodnak a javaslattal kapcsolatos teljes elhatárolódását jelzi, hogy még csak válaszra sem méltatták a kezdeményezést. A dologban fordulatot az 1807. évi 28. törvénycikk hozott, melynek értelmében országos bizottságok állíttattak fel, és kezdték meg vizsgálataikat, működésüket, hogy az Aszalóéhoz hasonló helyzetű települések státuszát rendezzék. „Azon akadályok megszüntetése végett, melyek a közigazgatásnál és kezelésnél a miatt fordulnak elő, mivel némely helységek több törvényhatóság alá vannak beosztva, mások pedig beékelt területen feküsznek, O szent felsége kegyelmesen jóváhagyni méltóztatott: / l.§ Hogy küldessenek ki országos bizottságok azon helységeknek, melyek több törvényhatóság alatt állanak, egy törvényhatóság alá rendelése végett.../ 3.§ Az adót pedig, melyet az egyik törvényhatósághoz csatolandó területrész előbb a másik vármegyénél fizetett, tegyék át azon vármegyéhez, melyhez csatoltatni fog. "

1

5 A törvény mindenképpen Abaúj vármegyének kedvezett, hiszen a területén enklávéként helyezkedik el Aszaló, márpedig a központi szándék éppen az ilyen helyzetek megszüntetését célozza, ezért számára csak előnyös eredménnyel járhat a kilátásba helye1

4 SAK AZ, ltsz.: 145, 8. doboz. 1

5 CJH, 1807. évi törvények, 28. törvénycikk.