A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

Abaúj és Torna vármegye egyesülései 371 zett eljárás. Nem csodálható ezért, hogy kezdeményezőként Borsod vármegye lépett fel, ha már a központi akarat Aszaló elvesztését kilátásba helyezte, a borsodiak igyekezete arra irányult, hogy számukra minél kisebb hátránnyal következzék be az elkerülhetetlennek tűnő változás. Borsod megye 1824. november 15-én keltezett, Abaúj megyéhez intézett átiratában a következőket olvashatjuk: „A két Jurísdictiokhoz tartozó, vagy a más Jurisdictio határaitól körül fogott Helységek dolga ki egyenlítését, az újjab törvények kerületenként választott Országos Comissokra bízván, 's a' Tiszán innen levő kerületbeli Országos Comissio Elöl Ülője és Fő Ispánunk, Nagy Méltóságú Klobusitzky József O Exellentiája, közelebb múlott Szent Mihály hava 26-án hozzánk és Nagyságtokhoz Kegyelmetekhez is írott Kegyes Levelében, arra méltóztatván bennünk útasítani, hogy Aszaló Városunk a' fellyebb érdeklett Törvény értelme alá esvén 's ennek kömyülállásai elintézését , ő Exellentiája, közelebb jövő Szent András hava {november) utóbbi Napjaiban, munkába fogván venni, mind e' végre, mind pedig a' Nagyságtok Kegyelmetek Biztosaikkal való tanátskozás végett Deputátusokat rendeljünk ki, mai napon választott Deputátusaink neveik feljegyzése közlésével Szomszédságos barátságos szeretettel meg keressük Nagyságtokat Kegyelmeteket a' végre, hogy részekről is már talán ki nevezett, vagy majdan ki nevezendő Deputátusaikat, a szerént a'mint mi a' Magunkéinak meg hagytuk; az összegyülekezés napja és Helye megállapítása eránt Deputátusainkkal kőltsönösen tartandó Egyet értésre, 's az egymással, közös össze ülésben folytatandó tanátskozásra útasítani ne terheltessenek. "

1

6 A két vármegye deputációinak öt napig tartó közös ülésezése az „1824-dik Esztendő Karátson Havának 12-dik Napján, Tekintetes Király Tanátsos és T. Abaúj Vármegye Ord. V.Ispán Krasznik Vajdai Szent Imrey Gábor, és Tettes Kis Csoltói Ragályi István, T Borsod vármegyei Ord. V.Ispán Uraknak Elnöklések 1

6 $AK AZ, I. ltsz.: 967, 328. doboz, 84/1824. sz. irat. alatt ... Miskoltz Városában'

1

7 kezdődött és minden eredmény nélkül itt is ért véget 1824. december 16-án. Az eredménytelenség tudatában is érdemes azonban nyomon követni az eseményről készült — mindkét delegáció által elfogadott — részletes jegyzőkönyv alapján az egyes tárgyalási napok leglényegesebb történéseit. Abaúj megye küldöttsége 10, míg Borsodé 18 főből állott. A tárgyalásokat megörökítő jegyzőkönyv megfogalmazója mindvégig igyekezett a két megye testvériségét, barátságosságát megjeleníteni, de ez a törekvése nem mindig járhatott sikerrel, mert a sorok mögött időnként késhegyig menő viták sejlenek fel. „Fent tisztelt, mind két ordinárius Vice Ispány és Deputationalis Elöl Ülő Urak szíves nyájassággal 's kőltsönösen ki nyilatkoztatván abból származó hazafiúi örömöket, hogy a ki küldő Tekintetes két vármegyék Javát 's a Törvény bé töltését tárgyazó dolog felen való Tanátskozás végett öszsze találkozni ' egymással barátságosan tanátskozni módjok és illy szerentsés alkalmatosságok adatott... "

1

8 Már az első tárgyalási napon kiderült, hogy a két vármegye álláspontja igen távol esik egymástól: míg a borsodiak abban a hiszemben nyújtották be az Aszalóra vonatkozó kimutatásokat, hogy a mezővároséval azonos súlyú ellentételezéshez juthatnak, addig az abaúji küldöttek — Aszaló teljes befoglaltságára hivatkozva — minden kárpótlás nélkül szerették volna a település igazgatási jogát és adóját elnyerni. „T. Borsod Vármegye, abból az állhatatos tiszteletéből, mellyel a' Törvényt tévő Testület (az Országos Comissio) bölcs czélja és Rendelése betöltése eránt viseltetik, ki küldött Képviselői által ímé ezennel ki nyilatkoztatja azt, hogy Aszaló városa valósággal a' Törvényben kömyül írt Beszögellő Helyek Sorában tartozván, abban, hogy Aszaló 1

7 SAK AZ, ltsz.: 964, 310. doboz, M 189/1824. sz. irat. 1

8 §AK AZ, ltsz.: 964, 310. doboz, M 189/1824. sz. irat.