A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

Abaúj és Torna vármegye egyesülései 369 talnok már nem főispánnak, hanem a német terminust magyarra fordítva főnöknek címezi magát. A levél folytatása pedig már a biztosi rendeletnek megfelelően az átadás-átvétel előkészítésére, részleteire vonatkozik: „— hivatalos tisztelettel megkeresem Nagyságodat, szíveskedjék olly intézkedéseket tenni, hogy f. év September 26-án, az általam kijelölt határnapon az az Tornán megjelenek, jelesen 1-ör/az Iroda átvételével minden Jegyzőkönyvek, mellyek a forradalom lecsendesítése ólta vitettek, tökéletesen bé fejezve, úgy a hozzá tartozó szám szerint kötegekbe fűzött hivatalos okmányok, és fogalmazási ívek, - szabályos módon összerakva nékem rendesen német és magyar nyelven szerkesztett lajstrom szerint adassanak át. 2or/ A megyének térképe, felosztását, népességét lakossainak nemzetiségét, helységeknek számát, minőségét kimutató rendes táblás jegyzékbe ...szintén német és magyar példányba mutattassák elő. 3-or/ a' Pénztárt illetőle

g nem csak ennek jelen állapotját, de mind a forradalom megszűnte Oltai kezelésére vonatkozó okmányokat és számadásokat szabályszerű lajstromba foglalva ...a mostani adókivetésre vonatkozó és kellő felvilágosságot adható minden irományokat hasonló lajstrom mellett, úgy a pénztárban létező kész pénz is nékem rendesen és a' fenn álló szabályok értelme szerint adassék át.

1

0 Az átadás-átvétel az Olasz János által megjelölt „határnapon", szeptember 26-án meg is történt, melynek részleteit az ugyanebben az iratcsomóban megtalálható, 38 pontot és azok mellékleteit magában foglaló Átadási ív tartalmazza: „Melly szerint Orsz. Telyhatalmú Cs. Kir. Biztos Báró Geringer O Nagyméltósága kegyes rendelete következtében Torna megye Abaúj megyéhez történt csatolásával, minden a' forradalom lecsendesítése ólta vitt, 's a' Főnöki Irodát Illető Irományok, Jegyző könyvek, Rendeletek, 's a t. Nagyságos Olasz János úrnak mint Abaúj-Torna vármegye Cs. Kir. Főnökének átadattak. "

n Az okiratot átvevőként az említett Olasz János, átadóként pedig Pathy József, mint „ideiglenes Főnök" jegyzi, de a mellékletek tanulsága szerint még mások is közre működtek az eljárásban. Hivataltörténeti szempontból érdekes lenne az Átadási ív tartalmát részletesebben is megvizsgálni, ettől azonban ezúttal eltekintünk. Ezek után felmerül a kérdés: mégis hogyan maradhatott ránk 1854-ből egy olyan forrás, amelyben még használatos a Torna megye megjelölés? A dátumnak az összeírást közzé tevő kutató, Rémiás Tibor által történt elírása kizárható, mert ugyan a levéltári hivatkozás nélkül közölt conscriptio eredeti példányát nem sikerült fellelni, de a községi bírák által 1854 februárjában Tornára megküldött helyi adatok pontosan megegyeznek az összesített összeírásban szereplőkkel, mind a családok (családfők) számát, mind a cigányok összlétszámát illetőleg. Az anakronisztikus jelenségnek csak két magyarázata lehetséges: 1. a Bach-korszakban is még hivatalban maradt bürokrácia működésének tehetetlenségi nyomatéka, 2. a központi kormányzat intézkedéseivel szembeni szerény, szimbolikus ellenállása nyilvánult meg az 1850 előtt használatos közigazgatási terminus technicus alkalmazásában. A közigazgatási rendezések, nemcsak igazgatási, joghatósági változásokkal, hanem a vármegyék területének módosulásával is jártak. Torna vármegyéhez tartoztak korábban a 19. században már Gömör megye részeként szereplő Hárskút, Dernő és Kovácsvágás községek is (SERESNÉ SZEGFŐI 1983, 8).

1

2 Abaúj vármegye területe is módosult következő, az 1850-es egyesítés során, hiszen azt megelőző1

0 §AK AZ, ltsz.: 1423., 463. doboz, 6478/1850. sz. irat. 1

1 SAK AZ, ltsz.: 1423., 463. doboz, 6478/1850. sz. irat. 1

2 A felsoroltakon kívül még Lucska és Barka is.