A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - SZALIPSZKI Péter: Külön és együtt. Abaúj és Torna vármegye egyesülései

368 Szalipszki Péter Az újra rendeződő abaúji rendek első határozatai között szerepelt a megyére vonatkozó józsefi adóterhek könnyítése. „Folyó Martius Holnapnak 1-ső napján Szabad Kassa Városában tartatott G: (generális) Gyűlés alkalmatosságával, a T: N: Vármegye elébbeni Törvényes mind Szabadságát, mind Hatalmát vissza vévén, annak erejével több fontos dolgai között azonnal azt is végezte, hogy a N. Vármegye közgyűlésének eltörlése után ... Felséges Urunk parancsolattya erejével az bé vett adózáson kívül az adót fizető népre rovatott hatszázhúszezer Rforintoknak terhétől, mellyekbűl esztendőnként ezen N. Megyére 8591 R.Foríntok 19 és 2/8 Xrok hántattak és eddig a közönséges portioval bé szedettettek, az adófizető nép fel oldoztasson, meg mentessen, olly móddal, hogy a mennyivel e miatt a közönséges portio szaporodás, ugyan annyival minden Helység könyvecskéjében alább szálh'ttassék a jövő Május Holnapban. Ezen könnyebségre célzó végezés tehát tudtára adatik az adót fizető népnek olly feltétellel, hogy mivel ezen okon minden Forint után mintegy 8 Német pénz jövő Májusban fog le rovattatni, következésképpen a többi szokott adónak fizetésére köteleztetnek, 's ezen engedelem fejében a portionak fizetését ne tartóztassák, sőt inkább a mennyire ki telhető, addig ki fizetni igyekezzenek, hogy így a terhes Executioktól (adóbehajtásoktól) mentek lehessenek. / Kőit Kassán Martiusnak 5-ik napján 1790ik Esztendőben / Ezen Tekintetes Nemes Vármegyének V.Notaríusa. Zombori Ferencz. "

6 A megelőző közigazgatási rend visszaállítása, a vármegyék szétválása, azonban nemcsak a korábbi állapot rekonstruálását jelentette, mert a Torna nélküli Abaúj megye alsóbb igazgatása ismét 5 járást foglalt magába, mivel „...déli részét ketté osztották, s az új gönci járást (meg) alkották." (SZIKLAY-BOROVSZKY 1896,524) Abaúj és Torna megye második egyesítésére 1850-ben került sor, legalább is a szakirodalom egyöntetű ezt a dátumot illetőleg. 6 SAK, AZ, 1780-1790, 129. doboz B. 11, 12/1785. irat. Rémiás Tibor azonban közöl egy összeírást 1854-ből (RÉMIÁS 2002, 376)

7, amelynek fejlécén még Torna vármegye, nem pedig tornai járás szerepel. Sőt! A felsorolt települések még ekkor is a megye Felső és Alsó járásába voltak beosztva. Minden ellene mond annak, hogy ennek a „kósza" adatnak — dolgozatunk fő tárgyát tekintve — nagy jelentőséget tulajdonítsunk, mert pl. a kassai Állami Levéltár ez időszakra vonatkozó mutató könyve is, 18501860 között az iratok keletkezési bázisaként Abaúj-Torna vármegyét jelöli meg. Konkrét forrásaink is kétségtelenné teszik a két vármegye 1850. évi egyesítését, amelyet Geringer császári-királyi biztos 1850. július 26-án keltezett 13911-850/G. szám alatt kiadott határozatában rendelt el

8, majd 3 nappal később, július 29-én kiadott rendeletében — mint azt az alább közzé tett levélből is láthatjuk — az egyesítés részleteire vonatkozóan is utasítást adott. „ Torna megye főnökének: CS. Es Kir Polgári Biztos Geringer Ő kegyelmessége f. év (1850) Július 29-én 10911. sz alatt kelt és a harmadik hadker. Parancsnokság polgári osztályályának útján f. év Aug 28-án hozzám érkezett kegyelmes határozata következtében Torna megyének ezen Abaúj megyéhez kapcsolása á szerint rendeltetvén, hogy Torna megye Abaújnak jővőre csak egy járását képzendi; — Miután a fen említett rendelet értelme szerint Nagyságod valamint a tisztviselők változása, 's illetőleg kinevezése, úgy a Torna megyei főnöki iroda, és kincstár eszközlése és a' hivatalnokok fizetése kiegyenlítésének eszközlése iránt hasonlóan értesítve lenne.

9 A fenti sorokat Olasz János, Abaúj megye főnöke írta. A viszonyokat, a központi kormányzat újólag feléledő németesítési törekvéseit illusztrálja, hogy a megye élén álló hiva7 Köszönöm Tóth Péter erre vonatkozó figyelem felhívását. 8 §AK AZ, ltsz.: 1416., 458. doboz, 4787/1850. sz. irat. 9 SAK AZ, ltsz.: 1423., 463. doboz, 6478/1850. sz. irat.