A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - MISKOLCZI Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2010
268 Miskolczi Melinda vány bronzkori cserepeket is találtunk, melyeket objektumhoz nem sikerült kötnünk. Tokaj, Rákóczi-vár (Makoldi Miklós) A Bodrogköz hajdani csücskében, a Tisza és Bodrog mai torkolatától 1 km-rel É-ra elhelyezkedő tokaji Rákóczi vár régészeti kutatása 2007-ben kezdődött meg. Azelőtt semmilyen régészeti kutatás nem folyt a területen, így annak pontos helyzete, kiterjedése sem volt ismert, mindössze egy valaha létezett ágyúkazamata (Merítő-bástya) egyetlen, még földfelszín fölött lévő lőrése hirdette az utókor számára az erősség DNy-i sarkának helyét. 2010-ben a Vasaló-bástya (K-i ágyútorony) kutatása során megtaláltuk az ágyútorony 3,4 m széles D-i falát, melyben a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan észlelni tudtuk a kőfalban futó merevítő gerendaváz helyén lévő lyukakat, ajtónyílásra utaló nyom azonban nem került elő. A torony falához viszont déli irányból egy fal csatlakozott, melyet a 17. századi térképek nem jelölnek. Ez a fal egyértelműen későbbi és sokkal vékonyabb is, mint az ágyútorony fala, továbbá déli irányban — erősen lepusztult állapotban — tovább követhető. A fal mérete közel azonos a Merítőbástya falával, így elképzelhető, hogy ezen a területen a korai kővár (16. század) külső falának indítását találtuk meg. Szintén a Vasaló-bástya kutatása során került napvilágra az ágyútorony E-i oldalán levő „főbejárat" contra-fala, melyre a fa csapóhíd lecsapódott. Sikerült talajvízszintig, teljes egészében átmetszeni a külső vár 17. századi földsáncát. Metszetfalunkban egyértelműen azonosítani tudtuk a földsánc kontúrját. A sánc külső oldaláról bebizonyosodott, hogy az alaktalan, de hatalmas kövekkel meg volt erősítve tehát legalábbis ezen a szakaszon kőpakolásos, kővel burkolt volt. Ezen kövek közül rengeteg 16-17. századi lelet került elő. Egy részük szemétként került oda, de találtunk sok puskagolyót és egy számszeríj nyílhegyet is, melyek az ostromokról árulkodnak. Többek között innen került elő a négy évad legszebb kályhacsempéje — egy címerpajzson ülő, félkörplasztikaként megformált, száját nyitva tartó oroszlánt ábrázoló kályhacsempe — mely egy párkányrész díszes sarokelemeként szolgálhatott a 16. század elején, feltehetően még Szapolyai János alatt a belső vár egyik palotatermében. Sikerült azonosítanunk a Vasaló-bástya mellett feltárt É-D-i irányú kőfal indítását is, melyre a későbbiek folyamán rátelepítették a 17. századi sáncot. Könnyen elképzelhetőnek tartjuk, hogy itt is a Némethy-féle külső várfalat találtuk meg, mely később alapul szolgált a 17. századi földsáncnak. Idei kutatásunk alkalmával tisztáztuk a belső vár ÉK-i rondellájának rétegtanát is. Továbbá a Merítő-bástya falának külső falsíkján megfigyeltünk egy újabb töréspontot. Ennek eredményeként jobban látható, hogy a védmű alakja azonos a Zsámboky-féle metszeten ábrázolt bástyákéval — tehát ez a bástya is 16. századi eredetű. Összegzésképpen megállapítható, hogy a tokaji Rákóczi vár feltárásának 2010-es évada is eredményes és leletekben gazdag volt, hasonlóan a korábbiakhoz. Most állunk talán legközelebb ahhoz, hogy igazolni tudjuk, hogy Zsámboky János 1565-ös metszete valóban hiteles és talán ez árulja el a legtöbb információt a belső és külső vár szerkezetéről is. Tolcsva, belterület (Gál-Mlakár Viktor) Tolcsva belterületén a hrsz. 25. számú telken az Oremus Szőlőbirtok és Pincészet Kft. szennyvíztisztító tartályok telepítését és az azt kiszolgáló épület építését tervezte. A tartályokat a telek középső részén, egy Ny-i irányba markánsan, É-i irányba enyhén emelkedő domboldalba kívánják besüllyeszteni. A gépi földmunkák első szakaszában (2010. október 13-18.) a régészeti megfigyelés során egy nagyméretű faragott, reneszánsz,
