A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MISKOLCZI Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2010

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 267 A feltárás különleges szerencséje, hogy összesen 47 pénzérme is előkerült a különböző rétegekből, melyek segítéségével (a tisztítást követően) igen pontosan meg lehet határozni az előkerült régészeti jelenségek korát. Szögliget-Szádvár (Gál-Mlakár Viktor) 2010. évben a Szádvár állagmegóvásán dolgozó civil és szakmai szervezetek elsődleges célja a középső és belső vár határán álló mintegy 8-9 m magas ún. Porkoláb fal megmentése lett. A fal egy szakasza 2010 tavaszán ledőlt és az állagvédelem célkitűzése így az életveszélyes helyzet elhárítása lett. Az állagát megóvni kívánt falazatot dokumentáltuk, és ennek kiértékelését követően kezdődhettek meg a falazási munkák. A Porkoláb fal mindkét oldalán — a födémgerenda nyílások, az írott források valamint a fal előterében húzódó terepjelenségek alapján — a falhoz kapcsolódó kőből rakott pincét és fából emelt emeleti tereket magában foglaló, két szint magasságú épületek állhattak egykor. Az állagvédelmi munkák során pótoltuk a falsíkok kihullott köveit, a gerendanyílásokba méretre vágott új gerendákat illesztettünk, visszabontottuk majd lezártuk a vészesen meggyengült falkoronát, és a közel 20 m hosszú fal mindkét végét is. Az idei évben megtörtént az első régészeti kutatás is Szádvár külső várában. Az ideiglenes védelemmel ellátott D-i várfal belső oldalán nyitott 2x5 m-es kutatóárkunkban, egy a 16. század közepén, talán az 1567-es ostromban megsemmisült cserépkályha maradványait, valamint egy 1610. évben vert lengyel ezüst garassal keltezett szemetesgödröt tártunk fel. Tokaj, Aranysas szálló (Makoldi Miklós) Tokajban a Patrícius-Hotel Kft. megbízásából, a Pan-Geo Kft. kivitelezésében megvalósuló Aranysas szálloda alápincézéséhez kapcsolódó tervezett földmunkák előzetes régészeti megfigyelését (szondázó kutatását) 2010. november 16-19. között végezte el a Herman Ottó Múzeum. A régészeti kutatás célja az volt, hogy a jelenleg is álló, Tokaj, Bethlen G. u. 2. szám alatt bejegyzett, műemlékileg védett ingatlan földszinti része alatt kialakítható-e egy, az épület már háromnegyed része alatt lévő pinceszint vagy ehhez megelőző régészeti feltárás szükséges. Az épületben elvégzett falkutatások és levéltári kutatások igazolták, hogy a ma álló épületet 1802-1805 között építették, de mivel Tokaj város középkori magjának közepén áll, ezért korábbi előzmények sem kizártak. A jelenleg álló épület háromnegyed része alápincézett — ez a pinceszint 3-4 m-rel süllyed a mai utcafronti külső szint alá. Ezen pinceszinteket szintén 1802 körül alakítják ki — feltehetően elpusztítva a régebbi épületeket, rétegeket. Az épület alá nem pincézett része a DNy-i negyed. Az alá nem pincézettség oka egészen jelen régészeti megfigyelésig bizonytalan volt, mindenesetre itt volt lehetőségünk esetlegesen vastagabb rétegsort megfigyelni az épület belsejében. A régészeti megfigyelés folyamán mind az épület DNy-i részének belső terében, mind a külső részen nyitottunk szondázó árkokat. Munkánk minden kutatott helyszínen eredményes volt. Egyrészt feltártunk az Aranysas szállóhoz kapcsolódó műemléki értékű építményeket (ilyenek a latrina és a hozzá ülepítő) továbbá megállapítottuk, hogy az épület DNy-i része, pont a latrinák — a „vizesblokk" miatt — nem volt alápincézve. Továbbá az épületen belül találtunk egy korábbi, feltehetően középkori falat, melyre a latrinát alapozták — az épületen kívül pedig egy, az épülettől szintén korábbi — valószínűleg 17. századi pincelejáratot, melyet átvágnak az Aranysas szálló építésével. Ezen kívül mind a külső, mind a belső területen előkerültek középkori — 12-16. századi objektumok és rétegek is, csakúgy, mint késő rézkori (Kr. e. 4-3. évezred) rétegek és egy objektum is, illetve szór-