A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - MISKOLCZI Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2010

266 Miskolczi Melinda ként jelentős mértékű javítása. Az egyházi jegyzőkönyvek 1694-es bejegyzése szerint „a temetőnél levő puszta templom a tatároktól megégettetvén, a városon levő puszta templom megépíttetett". Nyilvánvalóan ez a bejegyzés vonatkozik a negyedik periódusra. 1752-ben súlyos tűzvész pusztított a városban, melynek a templom is áldozatául esett. A tűzvész nyomait a falakon több helyütt, de kiváltképp a Ny-i előépítményben könnyen fel lehetett fedezni. A tűzvészt követő helyreállítás után készült el a templom berendezése, az ajtószárnyak, a famennyezet, és a karzatok. Sajóvámos, COOP Áruház (Szörényi Gábor András) A COOP áruház építését megelőzően régészeti megfigyelést tartottunk, megvizsgálva az alapozási árkokat. A megfigyelés során előkerült középkori leletek és rétegződések nyomán az alapozási árkokban lévő objektumokat megelőző feltárás keretében vizsgáltuk tovább. A beépítésre kerülő területen három 16. századra keltezhető kutat, illetve vízgyűjtőt tártunk fel, melyek a középkori/kora újkori település szélén helyezkedtek el. A helyszín peremén, kis felületben igen intenzív neolit leletsűrűsödést fedeztünk fel, mely egy agyagkitermelő gödör visszatöltésének eredménye volt. A nagy mennyiségű lelet között egy szájjal lefelé fordított, szinte teljes épségében megmaradt nagyobb edényt is találtunk, melyet csupán csak a föld súlya nyomott össze. A fenti régészeti korú nyomokon kívül egy tűzvész égésnyomaira is ráleltünk, melyet már az újkorra, feltehetően a 19. század közepére helyezhetünk. Szikszó, Táncsics M. u. 2-4. (Pusztai Tamás) 2010. április 12. és június 17. között 35 régészeti feltárásra alkalmas napon át megelőző feltárásokat végeztünk Szikszó, Táncsics M. u. 2-4. sz. alatti telken, a regionális Munkaügyi Központ építéséhez kapcsolódóan. A feltárások a telken tervezett épület területére korlátozódtak. Sem az épület előtti, sem a mögötte lévő területet nem kutattuk, mivel ott a meglévő szintek ismereteink alapján csak oly mértékben kerülnek megváltoztatásra, amellyel az ott található régészeti leleteket nem sértik. A feltárás során a mai felszínhez mérten 1,5-1,8 méteres mélységen előkerült egy 13. századi felszín, ahol külső kemencéket tártunk fel. A telek utcafront felé eső részén igen vastag, 0,5-0,8 méteres, 13. sz. végi-14. sz. eleji pusztulási réteg található, mely egy felszíni boronaszerkezetes házhoz tartozhatott. E ház falszerkezetének tapasztásmaradványai, valamint többször megújított kemencéje is előkerült. A következő szintünk a mai felszínhez mérten átlagosan 1-1,3 méter mélységen megfigyelt, az egykori utcára merőlegesen álló, 16. századi épület. Ennek D-i hosszanti falának vázszerkezete, szenült fa szerkezet fedte padlója, valamint extra méretű, téglából rakott sütőkemencéje került elő. (Ezt a házat ráépítették egy olyan omladékra, ahol mázas kályhacsempe-töredékek és kályhacsempeforma került elő.) A 16. századi épület fölött előkerültek egy 17. századi tímárműhely maradványai. A tímárműhelyhez tartozott 3 nagyméretű verem, melynek rétegződése és falszerkezete alapján a bőr füstcserzéssel való kidolgozásának folyamatát lehetett rekonstruálni. E gödröktől E-ra és K-re kettő, agyagba rakott, kővel kifalazott cserzőgödör volt. Az E-i cserzőgödör föld feletti részét tapasztott vázszerkezetes fal alkotta, ennek égett omladéka a gödör alján 1 méteres vastagságot ért el. Ezen omladék fölött a még tovább működő cserzőműhely hulladékrétegét találtuk. Az ebből vett minták lehetőséget adnak a bőrkikészítési technológia részletesebb vizsgálatára. A cserzéshez kapcsolódóan számos eszköz is előkerült (bőrvágó kés, húsoló kés, valamint speciálisan feldolgozott állati állkapcsok).