A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

224 Hajdú Melinda ket (köztük egy vastag, széles peremű hombár nagyobb peremtöredékét), valamint egy szerszámkövet és egy horzsakövet találtunk. A leletek császárkori germán településre utalnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Hidvégardó-Nagy-Nyilas, 2. lelőhely (Cs engen Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 27-én. A községtől nagyobb távolságban, Ny-DNy-i irányban fekvő lelőhely a Sas-pataktól E-ra, a patakhoz közel helyezkedik el. Területét egy E-D irányú kisebb csatorna szeli ketté. Felszínén nagy sűrűségben találtunk őskori és császárkori kerámiatöredékeket (összesen 167 db-ot), valamint paticsot, egy pattintott követ és egy vassalak darabot. Felszíni kiterjedése kb. 350 x 160 m, iránya feltételezhetően ENy-DK-i. A leletek egy nagy kiterjedésű őskori és egy népvándorlás kori településre utalnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Hidvégardó-Nagy-Nyilas, 3. lelőhely (Csengeri Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 27-én. A községtől nagyobb távolságban, Ny-DNy-i irányban fekvő lelőhely a Sas-pataktól É-ra helyezkedik el. Területén 14-15. századi kerámiatöredékeket (2 db) és egy vassalak darabot találtunk. Felszíni kiterjedését kb. 40 x 40 m-ben tudtuk meghatározni, iránya nem volt megállapítható. A leletek egy kisebb méretű, vagy a szántás által még nem bolygatott középkori településre utalnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Kazincbarcika-Felső-rétek (Kazincbarcikai Ipari Park), 1-3. lelőhely (Szolyák Péter-Hajdú Melinda) A Kazincbarcikai Ipari Park megvalósításához kapcsolódóan Kazincbarcika, Felsőrétek területén az Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti Részének elkészítéséhez 2008 márciusában kötelezően előírt terepbejárást végeztünk. Ennek során a hulladékégető építésére kijelölt, vegetációval csekély mértékben fedett területen, a felszínen gyűjtött kerámiák és pattintott kövek, valamint a domborzati jelenségek alapján három különálló területet tudtunk lehatárolni, melyeket régészeti lelőhelyekként azonosítottunk. Mindhárom helyen őskori, Árpád kori és kora újkori kerámiákat, valamint őskori pattintott kovaköveket, és kőeszközök készítéséhez használt nyersanyagot találtunk. Az 1. sz. lelőhely azonos a 2003. szeptember 25-én Jenei Anita és Paszternák István által megtalált és bejelentett lelőhellyel. A terület kb. 90%-a ma fedett a Vízműtelep építményei, a 26. sz. főút, a kiépített buszforduló és a ráhordott föld, törmelék, valamint zúzalékkő által. A lelőhely feltételezhető területe a domborzati jellemzők alapján kb. 300 x 150 m (NyÉNy-KDK x ÉÉK-DDNy). A 2. és 3. sz. lelőhelyeket korábban nem regisztrálták, azonosításukat a terepbejárás tette lehetővé. A 2. sz. lelőhely, mely közvetlenül a vasút mellett terül el, ott, ahol a Sajófolyó meandere északról a síneket a legjobban megközelíti, kb. 210x210m maximális kiterjedésű. A terület ENy-i csücskében található magasfeszültségű villanyoszlop tengerszint feletti magassága 135,1 m. A 3. sz. lelőhely központi része a 2. számúétól DK-re kb. 300 m-re, Kazincbarcika Ny-i telkeitől Ny-ra, a 26. sz. főúttól pedig kb. 80 m-re E-ra terül el. Legnagyobb kiterjedése 230 x 230 m.