A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 225 Komjáti-Malom-part (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 28-án. A községtől DNy-ra, közvetlenül a meglévő töltés mentén, a környezetéből kb. 1 m-re kiemelkedő dombháton a középső neolitikumból (bükki kultúra) származó régészeti leleteket találtunk. A 76 db kerámiatöredék, két nagyméretű paticsdarab, valamint a nagyméretű pattintott kő a felszínen nagy sűrűségben helyezkedett el. A leleteket 325 x 60 m-es, ÉK-DNy-i irányú területről gyűjtöttük, a lelőhely iránya és nagysága azonban ettől eltérő is lehet. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Komjáti-Szokolóczki-féle telek (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 29-én. A Bódva bal partján, attól D-re, egy EEK-DDNy irányú kiemelkedésen, 205 x 110 m-es területen néhány őskori vagy népvándorlás kori kerámiatöredéket gyűjtöttünk, melyek egykori településre utalnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Komjáti- Vadkert (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 29-én. A Bódva bal partján, attól D-re, egy egykori mederkanyarulat közvetlen közelében, 170 x 60 m-es, NY-Ki irányú területen elszórtan néhány őskori kerámiatöredéket találtunk. A leletek feltehetően bronzkori településről származnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Komjáti- Vadkert 2. (Csengeti Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. március 28-án. A Bódva bal partján, egy kisebb, K-Ny-i irányú kiemelkedésen elszórtan elhelyezkedő őskori (bronzkori?) kerámiatöredékeket gyűjtöttünk 110 x 170 m nagyságú területről. A leletek őskori településre utalnak. Elképzelhető, hogy a KomjátiVadkert névvel illetett, korábban talált lelőhely leletei csupán másodlagos helyzetűek, és erről a dombról kerültek a mélyebb területekre. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Mád, Rákóczi u. 46. (Szörényi Gábor András) Takarékszövetkezet épületének alapozásához kapcsolódóan régészeti megfigyelést végeztünk. A metszetfalakban faszenes rétegződésből középkori és kora újkori leltekre, valamint átégett foltokra bukkantunk. A további rétegvizsgálatok során megállapítható volt, hogy egy őskori leletekkel keltezhető réteget elfedve a középkorban (15. században) egy letaposott járószintet alakítottak ki. Az ehhez tartozó épület azonban a kutatott területen kívül, a mai utca alatt helyezkedhetett el. A vizsgált terület a középkori épületek mögötti közvetlen udvari tér volt, innen a patak irányába pedig a kertek helyezkedtek el, ahol egy víznyerő helyet is találtunk. A helyszín a kora újkorban kezdett erőteljesebben feltöltődni (ezt mutatják a ma is álló 17. századi eredetű épületek szintjei is). Ekkor elfedték a középkori szinteket, majd a 18-19. században végül teljesen beépítették, ezzel a település elnyerte mai arculatát. Mezőnagymihály-Nagyecsér 20 k V-os légvezeték földkábelbe fektetése — Túzok LIFE program (Szörényi Gábor András) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Herman Ottó Múzeuma 2008. augusztus-október hónapok során megelőző feltárásokat folytatott MezőnagymihályNagyecsér térségében. A terület a Bükki Nemzeti Park Borsodi Mezőség Tájvédelmi