A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - SIMON László: Római császárkori lándzsa a miskolci Avasról.

176 Simon László már darabokra szétesett lándzsa

6 teljes H = 15,6 cm, ebből a jelenleg még ép köpű H = 6,5 cm, átmérője 1,6 cm. Pengéje eredetileg a köpűnél kissé szélesebb (2,7 cm), lapos babérlevél alakú lehetett, gerincéi vagy borda egykori meglétére nincs adatunk és ma már ezek a részletek nem érzékelhetőek (K. VÉGH 1971, 95, XI. t. 1). Térségünkben a római császárkorihoz hasonlatosak voltak a hun korszak geopolitikai viszonyaira is, ekkor azonban Ny-ra elvándorolt vandálok helyét többé-kevésbé egy másik germán nép, a hun fegyveresektől vezetett gepidák vették át (BÓNA 1993a, 237-238). A hunokhoz köthető lelőhelyekről azonban alig ismerünk lándzsát, térségünkben egyáltalán nincs ilyen. A nagy számban ismert a gepida lándzsacsúcsok között (CSALLÁNY 1961, 260261; BÓNA 1979, 41; CSEH 1993, 62; BÓNA— NAGY 2002, 116, 179, Tab. 30.) azonban nem találtunk a mi leletünkhöz hasonlót. A gepida korszak egyik különleges emlékén, a szilágysomlyói I. kincs arany láncán előforduló lapos, lencse átmetszetű, elliptikus alakú középbordás, legnagyobb szélességét alsó harmadában elérő, a köpűnél kissé rövidebb pengéjű miniatűr lándzsa viszont rávilágít e fegyverfajtának a gepida társadalom életében betöltött fontos szerepére is (GSCHWANTLER 1999, 67, Abb. 10). Rendkívül alapos, teljességre törekvő, tágabb összefüggéseket is kimerítően tárgyaló monográfia foglalkozik az avar kori lándzsákkal (CSIKY 2007; CSIKY 2009, 64-105). Doktori értekezésében Csiky Gergely a teljes avar településterületről összegyűjtött 609 lándzsacsúcsot, ebből 479 fegyvert, az összes mennyiség közel 80%-át tudta besorolni valamely formacsoportba. E csoportosítás, tipologizálás legfontosabb alapja a penge formája volt, ezen belül a penge mérete, a penge és a köpű aránya, egymáshoz való kapcsolódása, a köpű kialakítás mód6 HOM ltsz.: 65.63.60 ja, díszítő elemek és más részletek (kampó, szárny) alkalmazása adott lehetőséget az egyes fő típusokon belüli osztályozásra. Mindezek alapján az avar kori lándzsákat öt fő típusra osztotta a szerző. Az avar kori lándzsahegyek közül az V. típus fegyvereit lehet párhuzamba állítani a miskolc-avasi lándzsacsúccsal. Közelebbről vizsgálva az egyes darabokat megállapítható (pl. Tiszafüred és Sebastovce /Kassa-Zsebes/ temetők fegyverei esetében), hogy a fő méretbeli egyezéseken túl az avar kori fegyverekkel alig találunk hasonlóságot a miskolcavasival. Általában mások a penge és a köpű arányai, vagy ha ezek hasonlóak, esetleg megegyeznek a mi lándzsacsúcsunkéval, akkor más a penge formája, vagy hiányzik róla a gerincéi (GARAM 1995, 349-350). A több mint 20 lándzsát tartalmazó kassa—zsebesi temetőben mindössze egyetlen olyan lelet van, amely összevethető a mi avasi lándzsánkkal, ám az összehasonlítás alapján a két fegyver közeli rokonságát nem lehet megállapítani. A 314. sírban talált lándzsa teljes hossza majdnem azonos a miskolc-avasival (17,2 cm), pengéje és köpűje azonban egyenlő hosszúságú, a publikáció fotója szerint esetleg gerincéles, legnagyobb kiszélesedését alsó harmadban elérő pengéje viszont jelentősen szélesebb a köpűnél (BUDINSKY-KRICKAToCik 1991, 63, Taf. XLIII/9). A honfoglalás kori ill. a 10-11. század lándzsákat Kovács László vizsgálta (KOVÁCS 1971, 1977). A viszonylag kis számú honfoglalás kori lándzsacsúcsból a madarasi fegyver áll legközelebb a mi példányunkhoz: ennek teljes hossza 18,5 cm, enyhén gerinceit pengéjének szélessége 2,5 cm, a köpű átmérője 2,1 cm (KOVÁCS 1971, 87, XXXIV. t. 2, 7. ábra 1). Méretei alapján a mi avasi lándzsánkhoz mellé sorolható a Tiszajenő-Kecskésparton előkerült sír betöltésében talált fegyver is, ennek arányai szerint azonban e lándzsa más típust képvisel. Teljes hossza 16,1 cm, ebből 7,9 cm a pengére, 8,2 cm a köpűre esik, a