A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HELLEBRANDT Magdolna: Bronztekercs Abaújdevecserről.

134 Hellebrandt Magdolna Az obszidián hosszan ívelő alakú, közepén gerinc húzódik, csúcsa van. H: 3,2 cm, Sz: 1,1 cm. A kova zömök alakú, felülete egy helyen kristályos, színe sárgásbarna. H: 3,8 cm, Sz: 3,1 cm.

4 Az Ortás-földek ÉK-i részén kovarögöket találtunk. Nagy Dezső, a miskolci Ökológiai Intézet munkatársa kőpengéket gyűjtött a domb lefelé hajló ÉNy-i részén, de ezek a darabok a Berti-kútja (CSOMA 1910, 38. Berki kútnak írta a lelőhelyet) körüli neolit telep maradványai (9. kép 1). Nagy Dezső a Szociodiverzitás Környezetvédelmi és Humán Szolgáltató Bt. keretében végzett felszín közeli műszeres vizsgálatot az Ortás-földek és a Pénzverem dűlők területén 2002. októberében. Kőpengéket, obszidiánokat, kis pattintékokat talált, valamint bronzokat. A négy kis bronzdarab egyike kis lemez nittszeggel, a szeg fejének átmérője 0,9 cm; kis ívelő lemezdarab, egyik vége elkeskenyedik, és 1,6 cm széles lemezdarab.

5 Abaújdevecseren a Berti-kútjánál végzett ásatásokat Csorna József (CSOMA 1892, 1-58), ahol újkőkori anyagot tárt fel. A községből számos, a bükki kultúrába tartozó leletanyag van a kassai múzeumban (SZENDREI 1888, 346; KOREK-PATAY 1958, 28; KOREK 1970, 323). Egy kis bomba alakú edényt Elekes Antalné (Csorna Borbála, Csorna József lánya, lásd. Ewa 1999, 679-690) ajándékozott a Herman Ottó Múzeumnak, leltári száma 53.100.1. Neolit leletet találtunk terepjáráskor a Berti-kútjától keletre, a Devecseri-patak keleti partjánál a kanyarban, helyrajzi száma 0125/8 (9. kép 2). Csorna említette (CSOMA 1910, 189), hogy a „csiszolt kőkorban" lakott telepek felsőbb rétegeiben elvétve talált bronzkorra utaló cserepeket. A Murgács-kertben 11,9 cm hoszszú bronztű került elő, hosszúkás gombja 1,1 cm, és öt borda fut rajta körbe. 6,8 cm hosszú bronzvésőt is találtak, éle 0,3 cm széles. A falu határában aranyak is előkerültek (RÓMER 1866, 119. ékszereket említett; HAMPEL 1892, 24. két arany karikáról írt; CSOMA 1910, 3. szám 189). Pesty Frigyes munkájában (Országos Széchenyi Könyvtár HUNG. FOL. 1114. Abaúj megye 177-180. Devecser) olvashatjuk: „Legelő: Csere: régi sáncolatok nyomaival ennek aljában fekszenek burgonya és ortás földek ezek aljában találtatott 1846-ik évben a Nemzeti Múzeumnak által adott 27 darab aranyot nyomó arany darab melynek alja négyszeg fölül pedig horgot képez." Erre az adatra Bodnár Tamás levéltáros hívta fel a figyelmemet, melyért ez úton is szeretnék köszönetet mondani. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve szerint 1848. január 18-án került bejegyzésre az Abaúj megyei Devecser helységben talált „Két aranydarab". Száma 1/1848. Leírása: Az első súlya 24 4/16 lat mindegyike becsült érték 3 ft. 28 kr ez teszi 84 ft 43. A második, láncként összefűzött két aranydarab, súlya 7 13/16 lat mindegyike becsült érték 3 ft, 26 kr. ez tesz 26 Ft 26. Ennyin váltatott meg a m. kir. udvari kamara díjazó hivatalában. A leltárkönyvi jelzés szerint az 1958-as revíziókor már nem találták. Az Új Magyar Lexikon (Budapest, 1962, 318) szerint a bécsi lat súlya 17,502 g. Tekintve, hogy a 19. század közepén az Osztrák Császársághoz tarozott az ország, minden valószínűség szerint ezt kell figyelembe venni. így az elsőnek leírt tárgy súlya 424,423 g, a másodiknak leírt két tárgy súlya 136,732 g, összesen 561,155 g, azaz több mint fél kiló volt. A Csere megnevezés a 19. századi kéziratos térképeken

6 nem szerepel Bodnár Tamás kutatásai alapján. A kataszteri térkép azonban megőrizte a dűlőnevet (11. kép). A Csereoldal a község nyugati részén húzódik a Berti kútjáig, ma is figyelemreméltó hosszú, egyenes élű szélével (10. kép 1-3), mely északra teraszosan lejt a Devecseri-patak medréig, a teraszon, esetleg sáncon vezet a földút 4 HOM ltsz.: 2002.20.2-3. 5 HOM ltsz.: 2002.20.4-9. 6 BAZMLt, BmU178.