A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HELLEBRANDT Magdolna: Bronztekercs Abaújdevecserről.

Bronztekercs A baújdevecserről 135 Fancsalba. Lentebb a Devecseri-patak kanyarulatában, a bal parton mesterséges halmokat figyelhetünk meg a patak medrében növő fák felett (9. kép 1). A halomsírok tetején foltokban beásások láthatóak. A Csere-oldal feletti, déli, dél-nyugati terület az Ortás-földek. Bronzkori cserepeket gyűjtöttünk az Ortásföldektől DK-re, a Pénzverem-dűlőtől Ny-ra, a falu mai temetője feletti dombon (12. kép), ahol földút vezet ki dél felé a földeken át. A kerámia többsége fekete felületű oldaltöredék, leltári számuk 99.24.1-66. Paticsok, őrlőkő darabok és korongolt császárkori kerámia van köztük. Leginkább erre a telepre számíthatunk, ha a tekercs készítési helyét keressük. Abaújdevecseren Wolf Mária járt terepet szakdolgozatához. A Pénzverem területén talált többek között bronzkori kerámiaanyagot

7 (WOLF 1979). Nézzük végig Abaújdevecser tágabb környékének, így Forró, Fancsal, Beret, Detek, Baktakék, Szalaszed, Encs, Fügöd, Méra lelőhelyeit. Forró a legismertebb. Itt 1889-ben a szőlők alatti vízmosás mentén került elő a 17 darabos bronzlelet, mely a Csornagyűjteménybe, majd a MNM-be került (CSOMA 1910, 191-192, HAMPEL 1892, CLXII; MOZSOLICS 1973, 136. 6. tábla; KEMENCZEI 1984, 117).

8 Mozsolics Amália a forrói leletet a B IVa-ba helyezte, Kemenczei Tibor a pilinyi kultúra bronzdepói között sorolta fel. Forrón, a temető területén táltöredéket, és turbántekercses peremtöredéket találtak. Kemenczei a Kyjatice-kultúra telepleleteként határozta meg korukat (KEMENCZEI 1970, 60. IV. 22; KEMENCZEI 1984,129). Fancsalban az evangélikus lelkész kertjében, a folyóágy felső részén és a Hosszúkötéldűlőben kerültek elő a Kyjatice-kultúrába tartozó cserepek (KEMENCZEI 1984, 129). Bronzkori cserepeket gyűjtött Wolf Mária a falu keleti oldalán, a domboldalon 1978-ban, valamint a református templom északi oldalánál, és a falu nyugati részén középkori cserepekkel együtt (GÁDOR-HELLEBRANDT-SIMÁN 1979, 103-114). Beret-Kenyérmező dűlőről vörösréz véső került Csornához (CSOMA 1910).

9 Detek községben, az iskola mögött a pilinyi kultúra 19 urnasírját tárta fel Kemenczei Tibor 1963-64-ben

1

0 (KEMENCZEI 1968, 159187; KEMENCZEI 1984,110). Encs-Kelecsény területén szondázó ásatáson a középkori telepen 4 bronzkori hamvasztásos temetkezés nyomaira bukkant Wolf Mária (L. WOLF-SlMÁN 1985, 79). Méra-Földvár bronzkori lelőhely (B. HELLEBRANDT-SLMÁN 1979, 92). A Pukydomb szintén bronzkori lelőhely (L. WOLFSLMÁN 1985, 84; B. HELLEBRANDT-LOVÁSZ 1986, 278), mely a Fő utca lelőhellyel részben azonos. A Fő u. 1-nél a tanács épülete előtt vízvezeték ásásakor urnasírt találtak 1983-ban (L. WOLF-SlMÁN 1985, 83-84). A Bélus-patak nyugati partján 2 urnasír került elő, és a Fő utcában is (KALICZ 1959, 202). Kemenczei a pilinyi kultúra leletei közé sorolta a lelőhelyet (KEMENCZEI 1964, 33. III. 1-5; KEMENCZEI 1984, 111. XXXVI. 8-16). Borsodszirákon a Dögkút és a Vízmű melletti homokbányában a pilinyi kultúra urnasír leletei kerültek elő (KEMENCZEI 1984, 110). A BRONZTEKERCS ANALÓGIÁI Bronztekercseket először a koszideri fémművesség termékei között láthatunk. Az abaújdevecseri pontos párhuzama a Tiszafüred-Majoroshalmon feltárt temető B-79. sírban eltemetett egyén lábperece volt. Átmérője 7,3 cm. Kovács Tibor 1965-72 között ásatta, és a középső bronzkor füzesabonyi kultúrájának végére datálta (KOVÁCS 1975, 5-8; KOVÁCS 1977, 94. 27. fotó; ennek felső széle ugyancsak kopottnak látszik; KOVÁCS 1992, 96-98; DAVID 2002, 261. tábla a D 305. 7 HOM RégAd, 1431-1979. 8 Lásd még: HOM RégAd, 851-72. 9 HOM RégAd, 851-72. 1

0 HOM ltsz.: 66.25.1-113.