A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Csurdóka 'az Ör-hegy és a Kis-Csurdóka közötti terület'. Szólás: Csurog a Csurdóuka 'megindult az olvadás, közeleg a tavasz. A Csurdóka a csurog-csordul ige származéka, amely játszi szóképzéssel keletkezett. Csürkert a 18. század vége: Csűr kert. Nem tudható a pontos helye. Talán a felvégesi kertek mögött levő Szérűvel lehet azonos. Derecske 'észak-északnyugati irányú hegyoldal a Fiók-lápával szemközti részen'. 1788: Beretzke tető, 1864: Derecske. Mai részei: Kis-Derecske 'a Derecske északnyugati oldala', Nagy-Derecske 'a Derecske délkeleti oldala'. Szólás: Meggyöttek a Derecskéirül 'megkezdődtek az őszi deres idők'. Maga a Derecske név a derék 'hosszan elnyúló talajkiemelkedés' szó képzett alakja: Derékcse > Derecske. Dóc 'dombvonulat Cserépfalu nyugati határán, egy része Noszvajhoz és Bükkzsérchez tartozik'. Ejtése: Dauc. 1814, 1829/30, 1842, 1843, 1848, 1864: Dócz, 1841: Dótz, 1852: Dótzon. Részterületei: 1841: Dócz fenek, 1841: Dótz fenek, 1842, 1864: Dóczfenek 'a Nádas folytatása dél felé a Dóc keleti részén', a fenék szó jelentése itt: 'lapos terület állandó vízállással', 1864: Dóczpart 'a Dóc Cserépfalu felé lejtő része'. További mai részterületei: Dóc-kút 'gémeskút a Dóc keleti aljában', Dóc-rét 'kisebb rét a Dóc-fenék és a Hosszú-Dóc között', Dóc-vég 'a Dóc-rét déli része', Hosszú-Dóc 'domboldal a Dóc-fenék és a Középső-Dóc északi vége között'. Közepsö-Dóc 'a műút és a Dóc-fenék közötti rész'. A Dóc név jelentése: 'kisebb kiemelkedés'. A térszínforma volt a névadó. Egres-lápa 'a Hór-völgyre lejtő lápa az Egres alatt a Kis-réttől délkeletre'. 1788: Egres lápa. Részterülete: Egres 'Bükkzsérccel határos keleti irányú hegyoldal'. A terület az égerfáiról kapta a nevét. Az egres szó egyébként Cserépfalun 'éretlen szőlőfürt'-öt jelent, a gyümölcsöt pedig büszkének hívják. így semmi közük sincs az Egres-lápához. A lápa szó jelentése általában 'vizenyős völgy'. Farkas-kő 'Cserépfalu és Cserépváralja határában levő Kis-Farkas-kőből (364) és Nagy-Farkas-kőből (364) álló magaslat'. Ejtése: Farkas-keő. 1248: forkosku [egykori ejtése: forkoskü], 1820: Farkas Kő. Részterületei: 1788: Farkas kő völgy, 1788: Kis farkas kő, Nagy farkas kő. Valaha sok farkas élt a környékén. A kő jelentése itt: 'szikla'. Mai részei Cserépfalun: Farkas-kő, Farkas-kő-völgy, Kis-Farkas-kő, Cserépváralján: Kis- és Nagy-Farkas-kő. Fehér-hegy 'a Fehéres alja fölötti részt nevezték így'. Ejtése: Fehir-hégy. 1848: Fejérhegy és teteje. A Fehéres aljáról nevezték el így. Fehéres alja 'a Mész-ámyék nyugati lábánál fekvő sík terület'. Ejtése: Fehíres ajja. 1864: Fehéres alja. Fölötte kőporos suvadás van, ennek fehér színéről nevezték el. Részterülete: 1834/5: fejéres oldal' Mésztető nyugati részén levő domboldal'. Felvég 'a falunak a templomtól északra, Bükkzsérc felé eső része'. Ejtése: Felvéig. 1857: Felvég. Jelentése: 'felső falurész'. Hivatalosan nem, de szóban ma is így hívják. Fénkö 'kelet-északkeleti irányú hegyoldal a Hór-völgy keleti részén a Kút-hegytől északra'. Ejtése: Féinkeő. 1864: Fenkő. Részterülete: 1788: Fénkö lápa 'a Fénkő északi oldalán a Hór-völgybe torkolló lápa'. A terület az itt található kasza és kés élesítésére használható kövektől vette elnevezését, népi nevén: féinkeő 'fenőkő'. Egyes leírásokban így is található: Fénykő, de ez tudákos magyarázat, mert fénykő szavunk nem is volt és nincs is. 512