A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Fidóc 'a Nyomó délkeleti lábától a pincékig húzódó terület'. Ejtése: Fídóitc. 1832, 1841, 1842, 1843: Fidócz, 1841 -.Fidótz, 1848: Fídócz, 1864: Fi-dócz. A Dóétól nyugatra esik, jelentése: 'a Dóc fia, a kis Dóc'. Részterülete: Fidócipincék 'pincesor a Fidócon'. Fiók-lápa 'délkelet-északnyugati irányú lápa a Hidegpatakától délre'. Ejtése: Fijóuk-lápa. 1864: Fióklápa. Nevét a rövidségétől kapta. Mai részterületei: Fiók-lápafeje 'a lápa felső oldala', Fiók-lápa-orom 'a Fiók-lápától északra eső terület'. Földszakadás 'kelet-délkelet irányú hegyoldal, Bükkzsérccel határos'. Ejtése: Föüccakadás. 1820, 1844: Föld Szakadás, 1864: Földszakadás. A terület az egykori földcsuszamlás emlékét őrzi. Füzérkő '449 m magas sziklás hegy a Hór-völgy nyugati oldalában'. 1248:fyuzerku [egykori ejtése: füzérkü], 1864: Füzérkő. Ejtése: Fűzéirkeő. Az elnevezést a füzér 'felfűzött tárgyak sora' + a kő összetételből szokták magyarázni. Az első látásra valószínűnek is látszik. Ám más helyen is vannak hasonló alakulatok, s mégsem nevezik Füzér-kőnek. Sokkal inkább feltehető, hogy a Hosszú-völgyből folyó és a Hór-patakba torkolló Fűz ere lehetett a névadó, tehát: 'a Fűz-ér mellett/felett levő sziklák' lehetett az eredeti jelentés. Részterületei: 1788: Füzérkő bértze, Füzérkő tető 'a Füzérkő fölötti rész'. Gábor-kő 'dél-délkeleti kitettségü hegyoldal a Baglyastól északra, legmagasabb pontja 551 m'. 1788, 1844: Gábor kő, 1820: Gábor Kő, 1864: Gáborkő. Részterületei: 1788: Gábor kő tető 'a Gábor-kő legmagasabb pontja', 1788: Gábor lápa 'a Gábor-kő nyugati oldalán húzódó lápa'. Az 1500-as évek második felében éltek Gábor családnevű emberek Cserépfaluban, az övék lehetett ez a terület. A kő jelentése: 'szikla, kiemelkedő sziklás rész'. Galagonyás 'dél-délkeleti domboldali szántó, majd szőlő a Berezd-tetőtől délkeletre'. 1832: Galagonyás föld, 1841, 1842, 1843, 1848: Galagonyás. A néphagyomány szerint irtásföld, mégpedig a galagonyabokrok kiirtása után lett termőföld. Galya 'a Gályák összefoglaló neve'. Ejtése: Gajja. 1820, 1841: Gallya, 1864: Gályák. Részterületei: 1844: Gallyaköz 'a Gályák találkozási pontja', 1844: G

allyák óldala, 1788, 1844: Hosszú galya 'a Galya legterjedelmesebb része'. 1788: Ketske galya, 1832: Ketskés gallya, 1841, 1844: Kecskegallya 'a Tós-Galyától keletre eső párhuzamos terület, sziklakibúvásokkal, kisebb barlangokkal'. Ejtése: Kécskéizsgajja. Kecskelegelő volt, innen az előtag megnevezése. 1788: Kis galya, 1841: kis gallya 'kis terület a Galyában'. 1788: Tóos galya, 1834/5: Toós Galya, 1841: tós gallya, 1844: Toos Galya 'északnyugat-délkeleti irányban húzódó 427 m magas hegyvonulat sziklakibúvásokkal'. Ejtése: Tóuzsgajja. A Tós előtagnak semmi köze sincs a tóhoz, hiszen száraz terület ez. Inkább a torzs 'fatörzs, tőke, levágott növény földben maradt szára'jelentésű szó lehet a névadás alapja. A Galya további mai részei: Galya alja 'a Mocsáros úttól délre fekvő legelő'. Ejtése: Gajja ajja. Itt tartották a majálisokat (helyi nevén: majárizsokat), valamint a madarak és fák napját. Galya-fertő 'vaddisznódagonya a Galyában', Galya-ház 'romos ház a Tós-Galyában', Galya-kapu 'a Tós-Galya déli része', Galya-kaszálók 'hegygerinci legelő 397 m magasságban', Galya-lyuk 'kisebb barlang a Kecskés-Galya déli részén' (a lyuk, ejtve: juk jelentése 'barlang'), hivatalos neve: Kecskés-galyai-barlang, mely 15 m hosszú és átjáró jellegű. Feltárása során csontmaradványok és kőeszközök kerültek a felszínre, Galya-szikla 'a Kecskés-Galya déli részén kiugró szikla'. A galya szó korai átvétel a szlávból, és régi nyelvünkben közszóként is használták (ma már csak földrajzi nevekben él). Jelentése: 'fiatal fákkal benőtt hegytető; hegyi tisztás; kopár hegy'. 513