A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Gelej-Pincehát bronzkori település-struktúrájának rekonstrukciója

egyenes peremű, ívelt nyakú, lekerekített bikónikus testű edény, hasvonalán bütykökkel. HOM Ltsz.: 2010.25.716. (10. kép 9). IV. árok, a gödör alsó fele: 1, Cserépzúzalékkal és homokkal soványított, kívül sötétszürke, belül sötétbarna színű, fényezett felületű, csonkakúpos nyakú, bikónikus vagy gömbös testű, a test felső részén kannelúrákkal díszített edény töredéke. HOM Ltsz.: 2010.25.740. (10. kép 10) 2, Homokkal soványított, szürkésbarna színű, fényezett felületű, csonkakúpos nyakú, gömbös testű, a test felső részén kannelúrákkal díszített edény töredéke. HOM Ltsz.: 2010.25.741. (10. kép 11) 3, Cserépzúzalékkal és homokkal soványított, sötétszürke színű, fényezett felületű, profilált vállú, bikónikus testű csésze oldaltöredéke. A fülcsonk a hasvonalon ül. Az edény felsőtestén kissé ferde, vékony kannelúrákkal díszített. HOM Ltsz.: 2010.25.742. (10. kép 12) 4, Homokkal soványított, sötétszürke színű, fényezett felületű, profilált vállú, bikónikus testű csésze oldaltöredéke. Az edény felsőtestén kissé ferde, vékony kannelúrákkal díszített. HOM Ltsz.: 2010.25.743. (10. kép 13) 5, Cserépzúzalékkal és homokkal soványított, barna-szürke foltosra égetett bikónikus oldaltöredék. A hasvonal felett a töredék fényezett, kissé íves, alatta a felület függőleges irányú durvítással kezelt. HOM Ltsz.: 2010.25.760. (10. kép 14). A hatvani és a füzesabonyi kultúra leletanyagának értékelése A hatvani kultúra leletanyaga: A kultúrához egyértelműen két fazék peremtöredéke és egy korsó aljtöredéke tartozik. Ezek közül az itt bemutatott egy enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, hordótestű fazékforma töredéke, melyen a perem alatt ujjbenyomással tagolt bütyök látható (4. kép 12) Ilyet ismerünk többek közt Tiszalúc-Dankadombról (Kalicz 1968, Taf. LIII/10). A másik - itt be nem mutatott - fazéktöredék is ebbe a típusba tartozik. Ezen kívül a telepanyagban található még 9 darab textildíszes oldaltöredék.

1

5 A füzesabonyi kultúra leletanyaga: Bögrék: A telepanyagban megfigyelhető bögretípus egy nyomottgömbös hasú bögreforma (4. kép 4-5, 15; 5. kép 7, 10, 16; Thomas Taf. 23-24, 25/B4EA, B4EB, Taf. 49, Taf. 86/ B3CB, Taf. 87/B4BB, B4CB, B4DB, B4EB) A töredékek alapján részletesebb tipológiai bontása nem lehetséges. Hozzá tölcséres (4. kép 15), és ívelt nyakkiképzés is társulhat (5. kép 10). Kihajló peremű (5. kép 10), és profilált vállkiképzésü (4. kép 15) töredékei is megfigyelhetők a leletanyagban. A váll gyakran rovátkolással (5. kép 10), bekarcolt vonallal, kannelúrával hangsúlyozott. Jó példa ismert erre többek között Emőd-Istvánmajorból (Koós 1991, 2. kép 8), illetve a geleji temetőanyagból (Kemenczei 1979, Taf. 1/8). A hason háromféle díszítési mód használata jellemző. 1. Függőlegesen tagolt hasfelület különféle díszítéskombinációkkal (4. kép 4-5; 15). E díszítési módra az ároktő-dongóhalmi leletanyagban is találunk példát (P. Fischl 2006, 134/509). 2. Spirálbütykökkel való díszítés, mely esetünkben bekarcolt vonalakból kialakított (5. kép 7). 3. Kannelúrából vagy bordából kialakított turbántekercs (5. kép 16). Hasonló díszítésű bögretípus ismert a pusztaszikszói temetőből is (Kőszegi 1968, Taf. XIX/4). 15 Lásd a 9. lábjegyzetet. 66