A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Evangélikus Nőegylet Miskolcon (1858-1950)

EVANGÉLIKUS NŐEGYLET MISKOLCON (1858-1950) HIDEG ÁGNES A miskolci evangélikusság a gyülekezeti életet II. József uralkodónak köszönheti. A felvilágosodás eszméin nevelkedett uralkodó 1781-ben adta ki türelmi rendeletét, melyben valamennyi alattvalója számára biztosította a szabad vallásgyakorlás jogát. Az anyagyülekezet alapításának és a templom építésének jogával mindazok a helységek élhettek, ahol legalább 100 protestáns család élt. A miskolci evangélikusság ezt a feltételt teljesítette, s az uralkodó 1783. augusztus 21-én kelt leiratában értesítette az evangélikus híveket, hogy a gyülekezet alapítására és a templom építésére vonatkozó engedélyt megadta. A rendelet kihirdetését követő napon a miskolci gyülekezet megtartotta alakuló közgyűlését, melyen 371 család, 1288 hívő képviseletében döntött az anyaegyházközség alapításáról. 14 évvel később felépült a gyülekezet első temploma. A templom felépítése után nem sokkal az egyház iskolát alapított, majd szegényházat és ispotályt építtetett. Később Nőegyletet, Leányegyletet, Férfi Fillér Egyletet, Temetkezési Egyletet hozott létre, Dalárdát működtetett, s Miskolcon elsőként szervezte a Kiházasító Egyletet. Az evangélikusokhoz köthető Miskolc két jelentős intézménye, az Evangélikus Jogakadémia és a Tanítóképző Intézet, emellett az egyház nagytermében működött a város első nyilvános közkönyvtára, a Teöreök Könyvtár.' Az iskolázottság területén a legjobb mutatókkal az evangélikusok rendelkeztek, itt volt legkevesebb az analfabétizmus, és legtöbb a magasabb iskolát végzettek aránya. Ennek köszönhetően az evangélikusok társadalmi befolyása számarányuknál jóval magasabb volt a város életében. Evangélikus körökből került ki Miskolc több jelentős személyisége is (pl: Bruckner Győző, Máday Károly, Teöreök Sándor, Zelenka Pál, Lichteinstein László, Radvány István, Görgey László, Radvánszky Ferenc, Markó László stb.)

2 E sokirányú egyházi szerveződés közül az Evangélikus Nőegylet tevékenységéről szól az alábbi írás. Az Evangélikus Nőegylet már 1858-ban megalakult, de tulajdonképpeni alapításának ideje 1859. január 2. Ezen a napon egyházi közgyűlést tartottak, s a közgyűlésen Kucsesz János segédlelkész engedélyt kért és kapott Nőegylet alakítására. A Nőegylet célját a lelkészi fizetés fokozatos megnövelésében (1000 Forintig) határozták meg, s elnökévé Sóvári Soós Jánosnét (sz. Ambrózy Antónia) választották. Az alakulás után működésüket a tőke gyűjtésével kezdték, s e tőke az évek során szépen gyarapodott. 1866-ban új, fiatal lelkész került a gyülekezet élére. Zelenka Pál 26 évesen vállalta el a miskolci gyülekezet irányítását, s biztos kézzel fogott a különböző megoldatlan feladatok elvégzéséhez. Felélesztette a szünetelő Férfi Filléregyletet, s új irányt, lendületet adott a Nőegyletnek is. Az O javaslatára a Nőegylet megváltoztatta célját, s a lelkészfizetés dotálása helyett a leánynevelést tűzte ki fő feladatául.

3 Munkáját meghatározott alapszabály és munkaterv szerint végezte, vagyonának alapját pedig saját maga teremtette meg a nőtagok nagy 1 Zsugycl 2004. 145-146. 2 Kcrtcsz 2007. 270. 3 Szcbik-Várhegyi 1983. 144. 559