A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Evangélikus Nőegylet Miskolcon (1858-1950)

összegű végrendeleti adományaiból, tagdíjaiból, ill. a különböző rendezvényeken befolyt összegekből.

4 Ezekről a megmozdulásokról, mint Miskolc rangos társasági eseményeiről rendre tudósított a helyi média. E rendezvények közül kiemelkednek a nagyszabású estélyek, farsangi jelmezbálok. Jgaz, már egy hete zajlott le az Evangélikus Nőegylet álarcos bálja, de akik a bálon részt vettek, azoknak még fülükben cseng az édes muzsika, érzik a bálteremben elvegyült parfümfelhőt, még most is látják a tarka forgatagot. Hogy is volt csak? Pazar szikrákat szórtak a csillárok, a bálterem sarkában pálmaligetek alatt puha bársonyfotelekben Miskolc legelőkelőbb asszonyai, urai nézték a ragyogó estélyt. A színek Pazar káprázató keringett, forgott, táncolt a parketten. Selymes, színes, tarkabarka, ijesztően komoly és kacagtatón vidám jelmezek, frakkok és párizsi estélyi ruhák festői egyvelege hullámzott a zene ritmusára. ...Es mindez a pazar estély, pompás bál, nagyszerű úri-muri olyan meghatóan szép célt szolgál, amilyet csak jószívű nagyasszonyaink tudnak még a mulatságból is kitalálni."

5 ,/lz Ev. Nőegylet az egyesület nemes céljai érdekében szombaton ... rendezte álarcos jelmezbálját a Korona szálloda pompás új nagytermében. A hatalmas tágas terem ragyogó parkettjén az ezeregyéjszaka csodás színpompája, változatos jelmezei elevenedtek meg a karzatot zsúfoltan megszállva tartó nézőközönség szemei előtt. A jelmezesek felvonulása nyitotta meg a bálát. ... tarka egymásutánban bobhercegek, rokokó és biedermeier dámák, ezüsthajú hölgyek... és száz más és más ötletes jelmez következett. A bálon Miskolc társadalmának előkelőségei nagy számban jelentek meg."

6 Vagy a teadélutánok hangversenyekkel egybekötve: legelőkelőbb, a legfényesebb és legkedélyesebb jótékonyczélú vigalom, melyet a társadalom crémje a báli saisson fénypontjává szokott varázsolni; az ág. ev. nőegylet theaestélye, mely ezúttal hangversennyel volt egybekötve, szombaton zajlott le a Korona szálloda dísztermében. A Calicotündérkertjévé varázsolt terem festői díszítésében észrevehető volt a tündérujjak hatása, olyan mesés szép és ízléses volt. A sátrakban kedves találkozási helye volt az előkelő társaságnak ... hol párolgó theát, pompás süteményeket, minden rangú és rendű édességeket, gyümölcsöket... szivarokat árultak. Az angyalszívek napsugaras melegére elolvadt a legerősebb és legkeményebb pénztárcza kulcsa is, megnyíltak rendre a pénzes tárczák, melyekből sok csengő korona került a mosolygó hölgyek birtokába."

1 Később a Luther-uzsonnák: , Jövedelmei az évenként megtartott bálokból ... valamint az úgynevezett Luther-uzsonnákból származtak. Ez utóbbi eleinte azt jelentette, hogy az egylet egy tagja saját otthonában ismerőseit szerényen, saját költségén megvendégelte, és ezért 'belépődíjat' kért. Később az uzsonnákat a gyülekezeti teremben tartották, ahol vállalkozó egyleti tagok vállalták a háziasszony szerepét, a vendégek pedig belépődíjat fizettek. A Luther-uzsonnák igen népszerűek voltak, és évről évre egyre több jövedelmet jelentettek a Nöegyletnek,"

8 Az anyagi kondíciók növelésének érdekében szerveztek még műsoros felolvasó esteket, sorsjátékot, táncmulatságot, gyűjtöttek az utcán és a házaknál. Az így előteremtett pénzforrásokat az utolsó fillérig jótékony célokra fordították. A kezdetben felvállalt leány- és nőnevelési cél fokozatosan kibővült egyéb karitatív feladatokkal. Több alkalommal 4 Első alapszabálya 1899-ből ismeretes. 5 Magyar Élet 1939. 5-6. 6 Reggeli Hírlap 1930. 9/2. 7 Borsodmegyei Lapok 1899. 3. 8 Kertész 2007. 279-280. 560