A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

V. Szathmári Ibolya: Borsodi ünnepi kézbe való kendők Déri György gyűjteményéből

imakönyvtakaró, valamint jegykendők, legénykendők díszítményeként. A széles körű elterjedés nem mondható ugyanakkor el a kerek fonnájú, szélén horgolt csipkedíszítésű kendőkről, melyeknek előfordulása - mint ahogyan fentebb már említettük - eddigi ismereteink szerint két területhez, az Alföld bihari tájegységéhez és az észak-magyarországi térséghez, főképpen a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez köthető. Hasonló kerek alakú és horgolt szélű kendőt említ Schwalm Edit a Heves megyei Atányról.'

5 „A legénykendők kör alakúak voltak, szélükön széles horgolt csipkével." - „A jegykendő, legénykendő is hasonló díszítéssel készült". Ugyancsak tőle tudjuk, hogy a „legénykendőnek Atányon kívül Heréden és Egerszalókon volt ismeretes még a kör alakú, slingelt vagy csipkés szélű formája, gyakran a legény nevének kezdőbetűje is bele volt hímezve a kendőbe."'

6 Ebből a kendőtípusból tárgyi anyagot ugyan nem őriz a mezőkövesdi Matyó Múzeum de gyűjteményében fellelhető egy, az 1910-es években készült archív fotó, mely felnagyítva a múzeum állandó kiállításában is látható.

1

7 A kézbe való kendőként és imakönyvtakaróként is említett kendő jól láthatóan kerek formájú, szélét fehér színű körbehorgolás keretezi, a horgolás felső sorában K mintasor fut, ebbe a kendő összehúzására szolgáló színes szalagot húzták be. A kendő anyagára a csipkéhez közeli szélen folyókás, hullámvonalas mintát hímeztek, melyben matyórózsák is vannak. Nagy valószínűséggel két színnel, piros és kék pamutfonallal hímezték ki. A kendőn a korai matyó hímzés díszítménye és színezése van jelen. Hasonló, hímzéssel is kombinált, horgolt szélű kendőt a Néprajzi Múzeum is őriz palóc eredetű jegykendőként.

1

8 A Matyó Múzeumban őrzött, 1920-as évekbeli menyasszonyt és vőlegényt ábrázoló másik archív fotón ugyancsak csipkeszélü és befűzött szalaggal díszített kendő látható, melyen nagy valószínűséggel diszkrét fehér hímzés is van, a kendő formája nem vehető ki pontosan: lehet kerek, de szögletes alakú is.

1

9 Ezekhez a kendőkhöz nagyban hasonlítanak azok a fehér, kézbe való kendők is, melyekkel a Mária-lányok a kezükben lévő gyertyát fogták körbe.

2

0 V. A Déri Múzeum Néprajzi Gyűjteménye ebből a kendőtípusból a fent említett három, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén területéről származó mellett további négy darabot őriz bihari településekről: Komádéból, Furtáxbi és Berekböszörményből. Ezek a kendők készítésüket tekintve jóval korábbiak az észak-magyarországiaknál. Kettejük készítési idejét a kendőbe behorgolt felirat és évszám pontosan elárulja, a másik kettő készítését is a leltárkönyvi bejegyzés igen pontosan meghatározza. 1. A V. 65.11.1. leltári számú legény díszzsebkendőt, jegykendőt (Fúrta, Hajdú-Bihar megye, 1850. Átm.: 64 cm) egy furtai leány készítette és ajándékozta eljegyzéskor vőlegényének. A tárgy a következő feliratot tartalmazza szabályos nyomtatott nagybetűkkel a háromrészes díszítmény középső sorában: „VERES MIKLÓSÉ EZ A KENDŐ 1850 - BE". 2. A V. 69.186.2. leltári számú jegykendő (Kornádi, Hajdú-Bihar megye, 1892. Átm.: 61 cm) díszítményeként a minta közepén az alábbi felirat található: „KASZANYI BALÁZSÉ EZ A KENDŐ KÉSZÜLT 1882". 3. A V. 71.355.1. leltári számú vőlegényzsebkendő (Berekböszörmény, HajdúBihar megye, 1877. Átm.: 31 cm, csipke sz.: 21 cm) leltári bejegyzéséből kiderül, hogy 15 Schwalm 2005a. 362. 16 Schwalm 2005b. 424. 17 Az archív fotó leltári száma: MMDF 885. Viszóczky Ilona szíves közlése. 18 A hímzett és horgolt szélű jegykendő leltári száma: 139.913. 19 Az archív fotó lclctári száma: M MDF 681. 20 Ilyen kendő látható a Matyó Múzeum MMDF 134. leltári számú felvételén is. 534