A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Mizser Lajos: Cserépfalu földrajzi neveinek történeti-etimológiai szótára

Kupán 'az Oszlától délre fekvő észak-déli irányú sziklás hegyvonulat, legmagasabb pontja 535 m'. A tetején harang alakú tisztás volt. Ejtés: Kúpá". 1788: Kupán, 1820, 1844, 1848: Kupány. Része: 1848: Kupány kövese 'a Kupán kőomlásos része'. Mai további részei: Kupán-fark 'a Kupán déli része', Kupán-tetö 'a Kupán legmagasabb pontja'. Nevét a kupán nevű virágról kapta, latin nevén: Nymphaea alba, egyéb nevei: bubolyka, huponyag, lapinta, liliomrózsa, tavirózsa, töking, tündérrózsa, vízikorsó, vízililiom, vízirózsa, vízivadtök. Egykor tehát a Kupán valamelyik részén tónak vagy legalábbis vizenyős területnek kellett lennie. így az elnevezés meglehetősen régi. Kurta-bérc 'dél-délkelet irányú hegyoldal a Szarba-oromtól keletre'. 1788: Kurta bértz. Nevén onnan kapta, mert alacsonyabb, mint a szomszédos hegyek. Kút-hegy 'a Horlaposa alsó és a Kút-hegy-árnyék közötti, 382 m magas hegy'. 1771: Kunhegy, a 18. század vége: Kút hegy, 1820: Kut Hegy, 1864: Kúthegy. Részei: 1788: Kút völgy, 1820: Kut völgy, 1864: Kútvölgye (szőlő) 'szőlőterület a Kút-hegy alatt két forrással', ejtése: Kút-vőüggyi. További mai részei: Kút-hegy-árnyék 'az Úrszeleje keleti lejtésű oldala, a panak kevéssé van kitéve', Kút-völgy alsó/felső-kiskút 'két forrás a Kút-völgyben, Kút-völgyi-patak 'a Kút-völgyön végigfutó patak'. A terület a völgyben található két bővizű forrástól („kiskúttól") kapta a nevét. Kvártélyház 1766: Kvártély-ház, Qvartély ház. 1766-1768 között katonaságot állomásoztattak itt. Nagyon sok kellemetlenséget okoztak a falusiaknak. Helyét ma már nem lehet megállapítani. Lejtő-lápa 'észak-déli irányú lápa, Cserépváraljával határos'. 1864: Lejtőlápa. Nevét lejtősségéről kapta. Mai részterületei: Lejtö-kút 'itatókút a Lejtő-lápán', Lejtőorom 'a Lejtő-lápa felső része'. Magas-tető 'a Bácsvárral határos 654 m magas hegy'. Ejtése: Magos tetőü. 1820: Magos Tető, 1841, 1864: Magostető, 1844: Magas tető. Nevét onnan kapta, mert magasabb, mint a környező hegyek. Magyalos 'az Alsó- és Felső-Magyalos összefoglaló neve'. A 18. század vége: Magyalos rét 'tisztás volt a Magyalos valamelyik részén'. Mai részterületei: AlsóMagyalos 'a Móhalma nyugati oldalának déli része', Alsó-Magyalos-Iápa 'a Móhalmába torkolló lápa', Alsó-Magyalos-tető 'az Alsó-Magyalos legkiemelkedőbb része', FelsőMagyalos 'a Móhalnrától nyugatra esik', Felső-Magyalos-lápa 'kelet-nyugati irányú lápa', Felső-Magyalos-tető 'a Felső-Magyalos legmagasabb része'. A terület névadója a magyal volt, melynek latin neve: Ilex aquifolium, amelyet neveztek még krisztustövisnek is. Ez a feltűnőbb, és nem a magyalfa, más néven molyhos tölgy (Quercus pubescens), mely a cserépi erdőterület több részén is honos. Mákszem-kiskút 'forrás a Mákszem hegy keleti oldalában', maga a hegy Bükkzsérchez tartozik. 1844: Mákszem kis kút. A kiskút jelentése: 'forrás'. Mai részterülete: Mákszem-kiskút-lápa 'az Odorvártól északkeletre induló lápa'. Malom 1764: Cserépi malom, 1820: Cserépi Malom, Lisztelő Malom, Malom (2 kövü 3 kerekű). Két malom is volt. Egyik a Hór-völgy bejáratánál, a másik a falu déli részén az Alsó-rét szomszédságában. Szárazabb időkben egyik sem működött. A Lisztelő malom mellett az egyik malom valószínűleg fürészmalom volt. Malom vize 1864: Malomvíz, Malomvize. A falu alsó részén kétkerekű malmot hajtott. Malom-völgy 'a Csurdókával szemközti, jól termő terület'. 18. század vége, 1814: Malom völgy, 1841: Malommegi vó7gj>, 1843: malommegi völgy. Részei: 1841: 518